Ha a majáknak igazuk lenne...(1)


Bíró Szabolcs  2012.7.26. 4:59

Elgondolkodtunk itt a szerkesztőségben, mi lenne, ha 2012-ben valóban véget érne a világ, és mi ezzel tökéletesen tisztában lennénk.

Vajon mit csinálnánk az utolsó évünkben úgy, hogy közben tudjuk, talán tényleg nem lesz több? Fejvesztett orgiázásba, kicsapongásba kezdenénk, valóra váltanánk az álmainkat, mint a Bakancslista c. film főszereplői, vagy még nagyobb hittel, odaadással küzdenénk a céljainkért? Hét különböző alkotót, művészt kérdeztünk meg arról, hogy mivel foglalkoznának életük utolsó évében.


Urbánszki László író, faműves: „Nagyon nehezen hinném el, ugyanis roppant realista vagyok. Ezért nem nézek tévét öt esztendeje. Tudok hinni az emberben, ideálokban, de ködös jóslatokban nem. Ha egy kisbolygóval ütköznénk szilveszterkor, akkor megnézném, hogy ki állítja. Ha olyan ember, személy, média, akinek érdeke a nézettség, akkor megrántanám a vállam, és hétköznapi módon élnék tovább. Semmi kétségem sem lenne afelől, hogy médiafelfújtról van szó, mint már számtalanszor. Ha hiteles az információ, akkor pszichológushoz mennék, hogy győzzön meg az ellenkezőjéről, mert én halált várva nem akarok élni. Miután meggyőzött, élném tovább az életemet. Élvezném a gyerekeimet, a munkámat, a jó könyveket, és dolgoznék, írnék, mint a veszedelem. Odabent, legbelül azonban tudnám, hogy vége ennek a világnak: mélyebben élném át a gyerekeim kacagását, az alkony vörösét, az erdő csöndjét, és az utolsó cseppig kiélvezném az alkotás fenséges érzését. Közben, természetesen vigasztalnám a barátaimat, akik elhitték ezt a marhaságot. Egészen az utolsó pillanatig, amikor…”

Póda Erzsébet meseíró, életvezetési tanácsadó, a netBarátnő internetes magazin főszerkesztője: „Megírnék két mesekönyvet, egy novelláskötetet, és megszerkeszteném a cikkgyűjteményemet, valamint összeállítanék egy gyönyörűséges szakácskönyvet, szuper fotókkal. Ha mindeközben jelentős pénzösszeghez is juthatnék, gyorsan kiadnám a netBarátnő nyomtatott verzióját, a Barátnő című, havonta megjelenő képes női magazint, amelynek kiadásaiból egy-egy példányt biztos helyre, földrengés- és atombiztos széfbe helyeznék, hogy megmaradjon az utókor számára. Ezen kívül hetente rendeznék író-olvasó találkozókat, a legkülönbözőbb témakörökben, és mosolyra fakasztó csoportos életvezetési tréningeket az elkeseredett embereknek. A velem együttműködő kollégákat pedig busásan megjutalmaznám eddigi munkájukért, hogy azt arra a vágyukra fordíthassák, amit már régóta dédelgetnek magukban – mert ugye, a kérdéses esetben, elérkezett az ideje, hogy az álmok teljesüljenek!”

Viola Ferenc grafikus, dizájner, a Csak Van zenekar gitárosa: „Meg jó pár hónapot dolgoznék, hogy legyen miből fedezni egy AC/DC koncertet bárhol a világban, lehetőleg minél messzebb. Nem hagynék ki egy egyhónapos trópusi kirándulást a barátnőmmel, és megkóstolnám a lehető legtöbb fajta whiskyt. Bár ha kiderülne a világvége időpontja, a kialakult káoszban nem kellene kivárni a dátumot, úgyhogy indulok is kirándulni!”

Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, filmproducer: „Ha biztosan tudnám, hogy 2012 végén elérkezik a világ vége, akkor egy közösségi oldalon megszavaztatnám az olvasóimat, hogy mit szeretnének olvasni tőlem, a Katedrális 14 éve ígért folytatását, az utolsó (de tényleg az utolsó) Brett Shaw történetet, vagy a Torda-trilógia harmadik kötetét, s a szavazás eredményének megfelelően cselekednék; fél év alatt megírnám, egy hónap alatt megjelenik és három hónap van az olvasásra. Aztán BUMM. Nekem ez tetszene... Csakhogy ez nem igaz! Ha biztos tudomásom lenne a világ végéről, azonnal befejezném a filmes és irodalmi munkáimat, még az sem érdekelne, ha éppen egy mondat közepén tartok, minden élő szerződésemet összetépném, a telefont csak a szeretteimnek venném föl, kiválasztanám azt a 10-15 könyvet, amit föltétlen el kell még olvasnom életemben, és minden időmet a családommal tölteném.”

Huszár Kata üvegfestő, magyar-történelem szakos középiskolai tanár: „Kipróbálnék a tanításban egy rakás alternatív módszert, persze olyan diákokkal, akiket mindez érdekelne, és persze akik nem sikoltoznának, hogy JÖN A VILÁGVÉGE! Tanárként pár hónapig ezt csinálnám. Üvegfestőként, egy párizsi kirándulással összekötve kifesteném a Louvre üvegpiramisát, mi mással, mint csupa magyar tulipán-motívummal (nevet). Irodalmi korrektorként már biztos nem dolgoznék, mert az túl nagy koncentrációt és túl sok időt venne igénybe, helyette inkább elmennék Jason Mraz összes maradék koncertjére – az utolsót természetesen a nappalimban adná!”

Gyurcsík Tibor énekes, az X-Faktor döntőse: „Először is összeírnék egy szép hosszú listát, amin szerepelne mindaz, amit mindenképp ki szeretnék próbálni, csak eddig nem volt rá lehetőségem, nem mertem, vagy anyagi szempontból megvalósíthatatlan volt. Szerepelne itt egy rakás extrém sport, mint ejtőernyőzés, bungee-jumping, autó- és motorsportok, down-hill, wingsuit... Mindenféleképp ingergazdagon, intenzíven próbálnám élni utolsó évem családdal és barátokkal karöltve. Az összes kontinensre szeretnék eljutni, ahol nem a csillogó hoteldzsungelekre lennék kíváncsi, hanem az ottani igazi életre. Beleolvadni a tömegbe, látni, érezni, örülni, félni, nevetni az ottani ember szemével. Az utazásokat valószínűleg potyázva tenném meg, például stoppal, vonaton bujdosva, mert ennek is megvan a varázsa, és persze izgalmas, ahogy a filmekből ismerjük... Vagy tisztességes ember módjára kifizetném a jegyet, amihez bizony „zsíros állás” kéne, szóval mindezek mellet hentesnek kéne álljak (nevet). Szó, mi szó, a hobbimnak élnék, ami nekem most, úgy érzem, megadatott, még ha nagyon is az elején járok. Élvezem minden egyes napom, mindig várom a holnapot, s bár az árnyoldalait még annyira nem ismerem ennek a világnak, mindenesetre boldog vagyok. S ha a maják szerint tényleg jön a világ vége, előtte biztosan elkötök egy rendőrkocsit!”

Jakab-Benke Nándor székely filmrendező, író, újságíró, animátor: „A kérdés az volt, hogy mivel foglalkoznék hivatásomon belül, ha ez lenne az utolsó évem. Azt is megkaptam, hogy lehetek nyugodtan komolytalan. De nem tudok komolytalan lenni, mert ez biza egy komoly dolog: a világ mánpedig véget fog érni, minden jel arra utal. Irmika néni többször is elmondta volt, s eddig amit mondott, minden beteljesült: „fel foglak pofozni, édesfiam”, „jajj, kifut a tej”, „én meg fogok bolondulni”. Így aztán a világvégére vonatkozó jóslatát is komolyan kell venni. Csak azt nem pontosította (mielőtt megbolondult volt), hogy 2012-ben a) csak az emberiség hal-e ki, b) a Föld nevű bolygó pusztul-e el, vagy c) az egész Univerzum visszamegy a nagy fekete likba, ahonnét jött. Nem mindegy! Azt is elmondom, hogy miért nem. Az a) verzió esetén hátra lehet dőlni, mert legalább a bolygó megmenekül: mi tettük volna tönkre. Párzilliárd év múlva majd megint úgyis kifejlődik az új értelmes, homo sapiens-szerű faj, mert valakinek mégiscsak kell ücsörögni a táplálkozási lánc faszábbik végén. De addig legalább újrakinőnek az esőerdők a Wall Street helyén. A b) verzió esetén, nos, pánikra már némivel nagyobb lesz az ok, de mivel a remény hal meg utoljára (jó hosszan, vért flöstetve, nyegedezve), még mindig van uszkve 11 hónapunk létrehozni gyermekkorunkból megmaradt sci-fi-lázálmaink egyikét, azt a hatalmas, Magadaszkár-méretű kapszulát, ami segítségével új bolygót kereshetünk. Olyan Star Trek-stílusban, értik magik. Szóval tűrjük fel az ingujjakot. A c) verzió pedig ugyebár a totális ako... apokalipszis, ebben az esetben nemigen van opciónk. Filmet csinálni, írni hülyeség, mert 2012-ben végre hivatalosan is megszűnik az Örökkévalóság nevű intézmény, aminek mindeddig filmeztünk, írtunk, festettünk. Minden celluloid, videokazetta és forgatókönyv az örök gyehenna tüzén fog pergelődni. Így aztán inkább hátradőlünk s mindent megeszünk, amit addig (eddig) nem ehettünk meg, megdugunk, amit (akit) nem dughattunk meg, elküldjük azokat az anyja kínjába, akiket addig (eddig) nem küldhettünk el. Na, ezt fogom csinálni hivatásomon belül. Hülyeségeket beszélek. Persze, ehhez nem kell világvége, csak hétvége.”

(Folytatjuk)

A cikk megjelent a Penna Magazinban is



Hozzászólások

Kati, 14. 08. 2012 11:12:47 "Csakhogy ez nem igaz!"
Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, filmproducer írta le helyesen - és valljuk be, hogy valahogy így nézne ki a dolog. Most eltervezed, józan ésszel, így lesz, ez lesz, utóljára még megvalósítom a megálmodottat... aztán ha tényleg úgy lenne, akkor jon Fonyódi Tibor mondata: "Csakhogy ez nem igaz!" Erzsike, Te sem adnál már ki semmit és nem rendeznél semmiféle író-olvasó találkozót. Huszár Kata nem pocsékolná a maradék energiáját és pénzét arra, hogy átfesse a Louvre üvegpiramisát (na jó, tudom, hogy ezt csak recesszióból írta...) Valaki írt ott az alkotás oromének átélésérol is - hát ezt elhiszem, alkotni, de csak úgy, a saját kedvemért, senki se kell, hogy lássa ezt... ez még belefér... mert mondjuk meg oszintén azt is, hogy kisebb gondunk is nagyobb lenne annál, hogy az egész világ alkotómuvészeinek remekeit habzsoljuk be az utólsó pillanatainkban, még ha azelott mindig is ez volt a vágyunk. Azért, mert ami a legfontosabb lesz számunkra utólsó hónapjainkban, az a szeretet. Mindenki, akit szeretunk és akik minket szeretnek. Minden más annyira mellékes lesz, hogy nevetségesnek fognak tunni addigi nem teljesult álmaink. Ha tényleg itt lenne az ido, és egy nagyon jól látható hurok napról napra egyre jobban szorulna a nyakaink korul, amikor tényleg rájonnénk, hogy ez már jobb nem lesz és itt a vége, akkor csak azzal torodnénk, hogy azokat az icipici dolgokat csináljuk, amelyeket naponta hanyagolunk: édesem, nagyon szeretlek... kislányom, mesélj...fiam, gyere, ulj ide mellém, nem fogok vasalni, sem dolgozni... menjunk el egyutt egy hosszú sétára és beszélgessunk egy jót, ezt nem lenne rossz ismételni minden nap,amig csak lehet... haló, anyuka, fozz valami jót nekunk, holnap utazunk és most már minden hétvégén... hé csajok, csináljunk egy jó kis banyazsúrt, beszélgessunk még el errol - arról, még talán utóljára... este van, olvasok még egy jót alvás elott, van egy pár konyv, amit még szeretnék magamba szippantani... menjunk el még egy családi kirándulásra, sehova idegenbe, csak ide, keletre, ott még nem voltunk. Hát így valahogy gondolom én... Jančařík Kati
    
Erzsébet, 14. 08. 2012 20:04:57 Re: "Csakhogy ez nem igaz!"
Kedves Kati! Mindenki másként reagál a dolgokra. És mindenkinek más a véleménye. Gyakran előfordul, hogy még ugyanazt az almát is másként látják az emberek. Talán csak a matematikai és egyéb képletek ugyanazok, de lehet, hogy még azok is más képzetekkel társulnak az emberekben. A kérdéssel egyszerű emberi kíváncsiságból foglalkozunk. Van, aki az adott helyzetben ezt csinálná, van, aki azt, más amazt... Nem vagyunk egyformák, a véleményünk sem az. Szerencsére... Véleményedet köszönve: Póda Erzsébet
    
olgica, 15. 08. 2012 21:00:55 Re: "Csakhogy ez nem igaz!"
nekem csak az lenne a kérdésem, hogy mit jelent az, hogy a fórumozó tudja, hogy huszár kata "ezt csak recesszióból írta"...??? amúgy szerintem a cikk érdekes és szórakoztató is. nem kell halálosan komolyan venni, és asszem nem is vette mindenki a szivére...
        
B.Szabi, 22. 08. 2012 20:34:07 Re: Re:
Szerintem semmi meglepő nincs azon, ha egy üvegfestő a világvége árnyékában arra gondol, hogy kifesti a Louvre üvegpiramisát. Hiszen veszítenivalója már úgysincs, és hát mikor éljen a szenvedélyével ilyen megalomán módon, ha nem az utolsó alkalommal? Én elég őszintének találtam ezt a nyilatkozatot... :)
@


Kapcsolódó cikkek

Fikció

Madarász Ildikó

Fikció. Akkor van rá szükség, ha az élet rémálommá válik. És az élet mindenkinek rémálommá válhat. Hol így, hol úgy.

2012.12.21.   


Változás vagy világvége

Nagy Csivre Katalin

Mint talán mindannyiunktól, tőlem is megkérdezte az egyik ismerősöm, mit gondolok a december 21-e körül keringő rémhírekről.

2012.12.20.    41


Maja naptár és világvége

Angyal Sándor

A világvége-jóslatok egyre jobban izgatják az emberiséget, hiszen az előrejelzett dátum egyre közelebb van.

2012.12.18.   


Ha a majáknak...

Nagy Erika

Szomszédasszonyom ijedten kérdezte tőlem, hogy hallottam-e arról, hogy decemberben itt a világvége.

2012.12.15.    6


Ha a majáknak igazuk lenne... (4)

Csepy Enikő

Tíz nap, és itt a megadott időpont. Ezúttal egyetemi hallgatókat kérdeztünk, ők hogyan vélekednek?

2012.12.11.    7


Ha a majáknak igazuk lenne...(3)

Póda Erzsébet

Folytatjuk elmélkedésünket azon, mi lenne, ha 2012-ben valóban véget érne a világ, és mi ezzel tökéletesen tisztában lennénk?

2012.11.7.   

A rovat további cikkei

Különleges sárkányrepülés

Zana Anita

Különleges élményben lehetett részük a gyengénlátóknak a közelmúltban, amikor is sárkányrepülésen vehettek részt. Pintér Erika mesél az élményeiről.

2023.9.15.   


Hányadik gyerekként születtünk?

Timár Tímea

Az élet egy örökös körforgás: magatartásunkat a megszokott családi minták és értékek is meghatározzák.

2023.1.20.    19


Fodrásznak születtem

Póda Erzsébet

Fennállásának 20. évfordulóját tartotta a dunaszerdahelyi Linda Hair Salon, melynek tulajdonosa Horváth Linda.

2022.9.19.   


Nagymellűek, figyelem!

Palkó Emese

Sportmelltartót vásárolni majdnem minden aktívan sportoló nő számára hatalmas kihívást jelent, főleg, ha nagy mellekkel van megáldva.

2022.8.10.    7


Felcsendült a nóta

Bott Noémi

„Szólj, szólj csalogány” címmel került megrendezésre első alkalommal a csallóközi Hodosban a magyarnóta-verseny.

2022.6.8.   


Alfamániások találkozója

Póda Erzsébet

Fergeteges találkozót tartottak az alfarómeós autósok a csallóközi Szilason.

2022.6.6.