A karácsonyi ünnepkör


Bernád Emese  2003.12.15. 13:22

A kereszténység feltűnésének idején a római birodalom területén a perzsa eredetű Mithras-vallás volt a legnépszerűbb.

A napisteni vonásokkal felruházott Mithrasról úgy vélték, a téli napforduló idején, december 25-én született -- a keresztények pedig átvették, és Jézus születésnapjává tették ezt az ünnepet. Az ókeresztények gondolkodásában még keveredett a napkultusz és Jézus születésének ünnepe.

„Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájak pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatódzik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűhegye, --
szelet fog, -- készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.
(Rainer Maria Rilke)


Az advent a Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés négyhetes időszaka. A 6. században terjedt el, mai formájában VII. Gergely pápa rögzítette: Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart.
Elterjedt szokás, hogy az emberek adventi koszorúval díszítik otthonukat, hogy ezzel is fokozzák az örömteli várakozást. A fenyőágakból font koszorú négy gyertyája közül advent minden vasárnapján egyet-egyet meggyújtanak. Az adventi időszakban készülnek a gyerekek a betlehemezésre és egyéb karácsonyi játékok bemutatására.

Karácsony ünnepe – Jézus születése

Karácsony, karácsony
jég-udvaros napja,
jég-reszelős napja!
Mindenki az uzsonnáját
hókendőbe kapja.

Köszöntlek, karácsony,
fagy-csillagos éje,
megdermedt napkelte
szürke madár röpte,
új esztendő közelgése,
Mikulás hónapja.
(Weöres Sándor)


A kereszténység feltűnésének idején a római birodalom területén a perzsa eredetű Mithras-vallás volt a legnépszerűbb. A napisteni vonásokkal felruházott Mithrasról úgy vélték, a téli napforduló idején, december 25-én született -- a keresztények pedig átvették, és Jézus születésnapjává tették ezt az ünnepet. Az ókeresztények gondolkodásában még keveredett a napkultusz és Jézus születésének ünnepe. Szent Ágoston figyelmeztetésének hatására, miszerint hogy Jézus nem a Nap, hanem az, aki a Napot teremtette, kezdték ünnepelni december 25-ét, mint a Megváltó születésnapját.

Jézus és a fenyő
Mikor Jézus a Földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Egyszer, amikor üldözték, egy sűrű lombú fa ágai közé húzódott. A fa ráripakodott:
-- Menj innen, ne rejtőzz a lombjaim közé! Ha ellenségeid rád találnak, engem is elpusztítanak.
Futott tovább Jézus, de a többi fa is elutasította sorra.
Végül egy fenyőfához ért. Ennek alig volt lombja. Ritka ágain rövid tűlevelek nőttek.
A fa megszólalt:
-- Gyere, simulj a törzsemhez! Ne félj, nem találnak rád!
Jézus a fa törzséhez lapult. A fenyő leeresztette ágait, s eltakarta a menekülőt. Amikor megszabadult, megáldotta a fenyőt:
-- Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldellj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak! Te légy a legdélcegebb, a legszívósabb minden társad között! Élj meg mindenütt! Légy az emberek öröme, és emlékezetemre ágaidon gyújtsanak karácsonyi gyertyát minden esztendőben!

A karácsonyfa csodája
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, amelynek gyökere egy régi germán hiedelemben kereshető. A néphit szerint a téli napforduló idején kiszabadulnak a gonosz szellemek és démonok, akik elől csak úgy menekülhetnek meg az emberek, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak.
Jézus születésének tiszteletére a hagyomány szerint először Luther Márton állított karácsonyfát, és a téli éj csillagainak szimbólumaként számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.

Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik, egy strasbourgi polgár jegyzeteiben találták meg. Arról ír, hogy városában akkoriban az a szokás terjedt el, hogy az emberek fenyőfákat állítanak, amelyeket gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességgel díszítenek.
Minden, ami a karácsonyfát díszíti, jelentést hordoz, a téli napfordulókor feltámadó fényt, s a fény hordozóját, Jézust jelképezi.

Szilveszter napja
Közel négyszáz éve készítették a ma is használatos naptárunkat olyan formán, hogy minden napot egy-egy szent életének szenteltek. Így lett az év utolsó napjának védőszentje Szilveszter pápa, aki megtérítette Konstantin császárt (aki aztán államvallássá emelte a kereszténységet).

A szilveszteri népszokásoknak azonban semmi közük a szent életű egyházfőhöz, inkább pogány eredetűek. A régiek hite szerint december 24-e és január 6-a között volt a tizenkét zord éj. Féltek ezektől a hosszú, sötét téli éjszakáktól, amikor démonok és boszorkányok garázdálkodnak, szerencsétlenséget okozva a jó embereknek. Az év utolsó napját tartották a legveszélyesebbnek, ezért csaptak nagy lármát és gyújtottak nagy tüzeket szilveszter éjjel.

Háromkirályok napja – Vízkereszt
A Biblia szerint az Úr a hatodik napon teremtette meg az embert, január 6-a tehát az ember megjelenésének napja. Az idők folyamán más fontos eseményeket is kapcsoltak ehhez a naphoz, hogy még jelentősebbé tegyék. Feltételezték például, hogy a napkeleti bölcsek ezen a napon látták meg a kisded Jézust. Valamint ez a nap Jézus megkeresztelkedésének ünnepnapja is.

Háromkirályok napját zord éjszaka előzte meg, a babona szerint a legrémisztőbb boszorkányéj. Néhány vidéken január 6-án tartják az évi körmenetet: a papok minden házat megáldanak, s a bejárati ajtó fölé megszentelt krétával felírják a három szent király nevének kezdőbetűit. Ezeket csak jövő karácsonykor szabad letörölni, addig védelmet nyújtanak a gonosz szellemek ellen.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2020.9.9.  1    12


A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2020.1.14.    8


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13


Halottak napja

Bíró Szabolcs

Egy igazán misztikus ünnep.

2019.10.31.    21


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2019.10.29.    44