Böjtmás hava


Huszár Ágnes  2010.3.20. 7:30

Márciusban, Böjtmás havában elkezdődik a negyven napos böjt, amely a keresztény egyházban az előkészület ideje.

Ez az egyházi időszak a 7. századtól vált szokássá, amikor II. Orbán pápa törvénybe iktatta.

Nagyböjt első napja hamvazószerda, amikor régebbi időkben a pap megszentelte az elmúlt évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzolt vele a hívek homlokára. A hamuszórás, hamuhintés a bűnbánás ősi jelképe, a népi hitben a hamunak gyógyító erőt is tulajdonítottak.

Mivel a keresztény vallásban a böjtöt Jézus Krisztus negyven napos böjtölésének és kínszenvedéseinek emlékére tartották, és a magyar nép a vallás fényében alakította életét, ebben az időszakban sok minden tilos volt a falusi nép életében.

Tilos volt lakodalmak és bálok tartása, tilos volt a szórakozás, mindenféle hangos, zenés mulatság. A lányok és menyecskék nem viselhettek élénk színű ruhákat. Szoknyájuk, mellényük, kabátkájuk egyszerűbb díszítésű, sötétebb színű volt. Az étkezési szokásokra a böjt alatt az volt jellemző, hogy a család nem evett húst, zsíros ételeket, a gazdasszonyok olajjal vagy vajjal főztek. Jellegzetes böjti ételek voltak a kenyér, a hal és a száraz növényi ételek. Ebben az időszakban a templomba járók gyóntak, áldoztak, a haragosok pedig igyekeztek kibékülni.
Az ifjak körében azért nem szűnt meg teljesen a kikapcsolódás és a szórakozás. A böjti vasárnapokon a lányok és fiúk jellegzetes játékokat, szokásokat űztek. A böjti leányjátékokhoz tartozott a karikázás. Körbe fogódzkodtak a lányok és népdalokat énekelve táncoltak lépő és futó csárdást. Egyes vidékeken böjti lánytánc volt a szinalázás, a Hej, szinala, szinala kezdetű ütempáros egyszerű dallamra, amely a népi gyermekjátékokra hasonlított.

Nyitra-vidéken ismert volt az ulicskázás és hajújvárazás. Ezek a lánytáncok kanyargós, vonulós lánytáncok is lehettek, amelyek szintén egyszerű dallamok éneklésére történtek. Más vidékekre is jellemző volt, hogy böjtben a lányok és legények énekelve végigvonultak a falun, miközben esetleg kapus játékokat is játszottak.

A szórakozásban ekkor helyet kaptak a sport-jellegű népi játékok, például a mancsozás. Ezt Ipoly-vidéken a legények és lányok játszották. A magasba dobott golyót kellett ütővel eltalálniuk, akinek nem sikerült, kiesett a játékból. Hasonló játék volt a méta, vagy más labdás játékok.

A nagyböjt utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. A leányok ismert virágvasárnapi szokása volt a kiszehajtás, a villőzés Nyitra, Hont, Nógrád vármegyék egyes községeiben. A kisze egy szalmabábu volt, amelyet menyecskének öltöztettek. A lányok énekszóval végigvitték a falun, majd a falu végén elégették, vagy a vízbe vetették. A hiedelem szerint ezzel kiűzték a faluból a hideget, a telet és a betegséget, bajt. Visszafele, a faluba jövet egy feldíszített fűzfaágat, a villőt hozták be, amellyel bejött a faluba a tavasz, a meleg, a jó idő és az egészség. Megálltak egy-egy háznál, ahol a gazdasszony egy letört gallyal megveregette a lányokat és ezt mondta: „Mind menjetek férjhez!”

Nagyböjt utolsó hete a nagyhét volt. Nagycsütörtökön megszűnt a harangozás a templomban. Nagypéntek Jézus Krisztus halálénak emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje volt. Jellemző volt, hogy a templomokból kikerült minden díszítés, és fekete leplekkel takarták le a szobrokat. Ekkor történt a kálváriajárás, mely Jézus szenvedéstörténetének felidézését szolgálja. A nagyhét e jellegzetességei még ma is szokásban vannak a katolikus egyházon belül.

A népi hiedelem nagypénteken tiltotta a földművelést, a tűzgyújtást, a kenyérsütést, a mosást, mivel szerencsétlennek tartotta ezt a napot. A víznek akkor betegségelhárító, tisztító erőt tulajdonítottak. Nagypénteken a falusi emberek napfelkelte előtt megmosakodtak, hogy ne fogjon rajtuk a betegség. A víznek szótalan víznek kellett lennie, vagyis sem a vízért menet, sem hazafele jövet nem szabadott megszólalnia a vízhordónak.

Nagyszombaton megkezdődhetett a nagytakarítás, a meszelés és a mázolás. A házat körülseperték, hogy elhajtsák a boszorkányokat. A katolikus falvakban megtörtént a keresztelővíz és tűzszentelés. A keresztelővíz szentelésével kapcsolatban alakulhatott ki az a szokás, hogy ezen a napon megerősítették a kapcsolatukat a keresztszülők és a keresztgyerekek.

Húsvétvasárnap véget ért a nagyböjt, mivel ez a nap Krisztus feltámadásának ünnepe. Ezen a napon még mindig nagy szerepe volt a víznek. Egyes helyeken a mosdóvízbe piros tojást tettek, ami a hiedelem szerint biztosította a család egészségét egész évre. Húsvétvasárnap után ismét lehetett mulatozni, táncolni, bálokat szervezni. Megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka is. Az étkezésben újra megjelentek a húsos ételek.

Húsvéthétfőn pedig kicsúcsosodott a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A locsolkodás, a vesszőzés és a piros tojás festésének szokása mind mágikus jelleget is tartalmazott. A legények vesszőzésének és locsolásának jutalma volt a piros vagy hímes tojás, amely szintén ősi termékenységszimbólum. „Keléses ne legyél, bolhás ne legyél, esztendőre még frissebb légy!”



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2018.1.5.    5


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2017.12.22.  2    35


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2016.9.9.    12


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2015.9.24.    17


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

Anya csak egy van?

Kabók Zita

Anyák napján értelemszerűen az édesanyákat ünnepeljük...

2018.5.5.    37


Húsvéti hagyományok

Kiss Adrienn Éva

A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.

2018.3.30.    28


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Ma már a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradnak, hiszen sokan inkább kirándulni mennek.

2018.3.29.    59


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2018.1.1.    28


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2017.12.16.    4


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27