Böjtmás hava


Huszár Ágnes  2010.3.20. 7:30

Márciusban, Böjtmás havában elkezdődik a negyven napos böjt, amely a keresztény egyházban az előkészület ideje.

Ez az egyházi időszak a 7. századtól vált szokássá, amikor II. Orbán pápa törvénybe iktatta.

Nagyböjt első napja hamvazószerda, amikor régebbi időkben a pap megszentelte az elmúlt évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzolt vele a hívek homlokára. A hamuszórás, hamuhintés a bűnbánás ősi jelképe, a népi hitben a hamunak gyógyító erőt is tulajdonítottak.

Mivel a keresztény vallásban a böjtöt Jézus Krisztus negyven napos böjtölésének és kínszenvedéseinek emlékére tartották, és a magyar nép a vallás fényében alakította életét, ebben az időszakban sok minden tilos volt a falusi nép életében.

Tilos volt lakodalmak és bálok tartása, tilos volt a szórakozás, mindenféle hangos, zenés mulatság. A lányok és menyecskék nem viselhettek élénk színű ruhákat. Szoknyájuk, mellényük, kabátkájuk egyszerűbb díszítésű, sötétebb színű volt. Az étkezési szokásokra a böjt alatt az volt jellemző, hogy a család nem evett húst, zsíros ételeket, a gazdasszonyok olajjal vagy vajjal főztek. Jellegzetes böjti ételek voltak a kenyér, a hal és a száraz növényi ételek. Ebben az időszakban a templomba járók gyóntak, áldoztak, a haragosok pedig igyekeztek kibékülni.
Az ifjak körében azért nem szűnt meg teljesen a kikapcsolódás és a szórakozás. A böjti vasárnapokon a lányok és fiúk jellegzetes játékokat, szokásokat űztek. A böjti leányjátékokhoz tartozott a karikázás. Körbe fogódzkodtak a lányok és népdalokat énekelve táncoltak lépő és futó csárdást. Egyes vidékeken böjti lánytánc volt a szinalázás, a Hej, szinala, szinala kezdetű ütempáros egyszerű dallamra, amely a népi gyermekjátékokra hasonlított.

Nyitra-vidéken ismert volt az ulicskázás és hajújvárazás. Ezek a lánytáncok kanyargós, vonulós lánytáncok is lehettek, amelyek szintén egyszerű dallamok éneklésére történtek. Más vidékekre is jellemző volt, hogy böjtben a lányok és legények énekelve végigvonultak a falun, miközben esetleg kapus játékokat is játszottak.

A szórakozásban ekkor helyet kaptak a sport-jellegű népi játékok, például a mancsozás. Ezt Ipoly-vidéken a legények és lányok játszották. A magasba dobott golyót kellett ütővel eltalálniuk, akinek nem sikerült, kiesett a játékból. Hasonló játék volt a méta, vagy más labdás játékok.

A nagyböjt utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. A leányok ismert virágvasárnapi szokása volt a kiszehajtás, a villőzés Nyitra, Hont, Nógrád vármegyék egyes községeiben. A kisze egy szalmabábu volt, amelyet menyecskének öltöztettek. A lányok énekszóval végigvitték a falun, majd a falu végén elégették, vagy a vízbe vetették. A hiedelem szerint ezzel kiűzték a faluból a hideget, a telet és a betegséget, bajt. Visszafele, a faluba jövet egy feldíszített fűzfaágat, a villőt hozták be, amellyel bejött a faluba a tavasz, a meleg, a jó idő és az egészség. Megálltak egy-egy háznál, ahol a gazdasszony egy letört gallyal megveregette a lányokat és ezt mondta: „Mind menjetek férjhez!”

Nagyböjt utolsó hete a nagyhét volt. Nagycsütörtökön megszűnt a harangozás a templomban. Nagypéntek Jézus Krisztus halálénak emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje volt. Jellemző volt, hogy a templomokból kikerült minden díszítés, és fekete leplekkel takarták le a szobrokat. Ekkor történt a kálváriajárás, mely Jézus szenvedéstörténetének felidézését szolgálja. A nagyhét e jellegzetességei még ma is szokásban vannak a katolikus egyházon belül.

A népi hiedelem nagypénteken tiltotta a földművelést, a tűzgyújtást, a kenyérsütést, a mosást, mivel szerencsétlennek tartotta ezt a napot. A víznek akkor betegségelhárító, tisztító erőt tulajdonítottak. Nagypénteken a falusi emberek napfelkelte előtt megmosakodtak, hogy ne fogjon rajtuk a betegség. A víznek szótalan víznek kellett lennie, vagyis sem a vízért menet, sem hazafele jövet nem szabadott megszólalnia a vízhordónak.

Nagyszombaton megkezdődhetett a nagytakarítás, a meszelés és a mázolás. A házat körülseperték, hogy elhajtsák a boszorkányokat. A katolikus falvakban megtörtént a keresztelővíz és tűzszentelés. A keresztelővíz szentelésével kapcsolatban alakulhatott ki az a szokás, hogy ezen a napon megerősítették a kapcsolatukat a keresztszülők és a keresztgyerekek.

Húsvétvasárnap véget ért a nagyböjt, mivel ez a nap Krisztus feltámadásának ünnepe. Ezen a napon még mindig nagy szerepe volt a víznek. Egyes helyeken a mosdóvízbe piros tojást tettek, ami a hiedelem szerint biztosította a család egészségét egész évre. Húsvétvasárnap után ismét lehetett mulatozni, táncolni, bálokat szervezni. Megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka is. Az étkezésben újra megjelentek a húsos ételek.

Húsvéthétfőn pedig kicsúcsosodott a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A locsolkodás, a vesszőzés és a piros tojás festésének szokása mind mágikus jelleget is tartalmazott. A legények vesszőzésének és locsolásának jutalma volt a piros vagy hímes tojás, amely szintén ősi termékenységszimbólum. „Keléses ne legyél, bolhás ne legyél, esztendőre még frissebb légy!”



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2016.11.30.    15


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2016.9.9.    12

A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19