Hagyományaink

Orbán Erika 2007.12.18. 20:11

Egyik népszerű televíziós csatornánk arra a kérdésre kereste a választ: mit ünnepelünk karácsonykor?

Hogy mit jelent a szó: jászol, s mit a mirha, a tömjén, s hogy kik voltak a három királyok, mit ajándékoztak s kinek?

Megdöbbentő, milyen kevesen tudták a választ, a helyes választ, erre a viszonylag egyszerű kérdésre. Az, hogy a fiatalok bizonytalankodtak, még csak-csak elnézem, bár bevallom a nevelés hiányának vélem ezt. De az, hogy meglett korú emberek sem tudják a helyes választ, igazán elképesztett. Számomra ez is azt mutatja, hogy még mindig nem elég e több ezer éves hagyománnyal foglalkozni. Tudom, divat ma nem törődni azzal, vajon elődeink hogyan éltek, miben hittek, valamiért „trendibb” a családi karácsonyi vacsora helyett wellness hétvégére utazni. Pedig mennyivel jobb lenne a „szeretet ünnepén” – amely Jézus születésének ideje, s december 25-én ünnepeljük –, valóban a szeretetet ünnepelnénk. Azt, hogy van családunk, van hova haza menni, van, aki vár ránk, s nem csak azért szeretem, mert idén drágább, „menőbb” ajándékot kapok tőle.

Most pedig következzen egy kis tájékoztatás, csak a tisztesség kedvéért, arról, mi is az a mirha és tömjén, no meg az arany – bár utóbbi biztosan nem szorul magyarázatra –, mely ajándékokat a három királyok vitték az éppen megszülető kisdednek. A mirha, az arab murr (keserű) szóból ered, mert ez egy keserű ízű, balzsamos illatú, sárgás-vörösesbarna mézgás gyanta. A fa kérgének gyantajárataiban képződik, és a sebzések helyén kifolyva, a levegővel való érintkezéskor lassan szemcsékké és könny-nek nevezett, szabálytalan darabkákká áll össze; ezeket gyűjtik aztán össze a fákról. A mirhát az ókorban nagy becsben tartották, főként drága füstölőszerek, illatszerek és kozmetikumok egyik összetevőjeként használták. A középkori Európában is ritka és értékes anyagnak számított, ma már azonban csekély értékkel bír. Főként fogkrémek, illatszerek, tonikok adalékanyagaként, illetve gyógyszerekben használják. Fertőtlenítő, vérzéscsillapító és szélhajtó tulajdonsága miatt a gyógyászatban szélhajtóként, valamint fogínybetegségeket és szájsebeket gyógyító szájápoló oldatokban alkalmazzák. Olaja némely nehéz illatú parfümök egyik alapanyaga.

A tömjént, ami szintén egy gyantaféle, egy meleg égövi fa, a Boswellia Sacra kérgéből nyerik, valójában ez a fa nedve. Füstölésre használják, és az egyik legősibb kultikus füstölőszer. Istentiszteletkor kap nagy szerepet, mint az ószövetségi illatáldozat folytatása. A Jelenések könyve szerint az Istenhez felszálló hálaimát jelképezi.

Nos hát, ezek voltak azok az ajándékok, melyekkel a három királyok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár –, megajándékozták az éppen megszülető kis Jézust. Akit, mint tudjuk – jobb híján –, jászolba fektettek gondos szülei. Hiszen egy istállóban – ami még napjainkban is az állatok szálláshelye a falvakban –, nem nagyon találhattak egyebet. A jászol pedig sem akkor, sem ma nem szolgál másra, mint arra, hogy az állatok abból táplálkozzanak.

Ami a három királyt illeti, róluk a mai napig nem derült ki, hogy valóban királyok voltak-e. A keresztények szent könyve, a Biblia nem nevezi őket királyoknak, mi több, arról sem beszél, hogy hárman lettek volna. A könyv a napkeleti bölcsek elnevezést használja, az pedig már a keresztény hagyomány „érdeme”, hogy nevet adott nekik.

Végezetül hadd kívánjak nagyon boldog szeretetteljes karácsonyt mindenkinek egy Juhász Gyula verssel.

Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

(1902)