Húsvét a tetőn


Zsigmond Júlia  2010.4.11. 3:29

Szeretem az extrém dolgokat, de eleinte túlságosan is annak tűnt az ötlet, hogy a húsvét ünnepét ne otthon töltsem,

…hanem nagypéntektől hétfőig idegen emberek között egy idegen helyen. Aztán feltettem magamnak a kérdést: mit is jelent nekem otthon ünnepelni? A válaszom: takarítást, tojásfestést, sütést, pompás vasárnapi ebédet, másodnapi vendégvárást. Persze mindezek előtt és közben a mintegy kétezer évvel ezelőtti eseményekre való emlékezést, örömteli együttlétet Istennel, aktuális üzenete fölötti elmélkedést – de anélkül, hogy ezt megoszthatnám másokkal is, anélkül, hogy ez kerülne előtérbe.

Így hát gondoltam merészet s nagyot: húsvéti konferenciára mentem Szovátára, a presbiteriánus egyház helyi, szovátai, erdőszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári tagjaival és szimpatizánsaival, akik közt román testvérek is voltak többnyire Petrozsényből. Az előadások a legfontosabbakra intettek: Isten személyes üzenetére. Lehetett kérdezni is, s válaszokat kapni, aztán pedig elhangzott néhány bizonyságtétel.

A konferencián megtudhattuk, hihetetlen mélységekből, ijesztő küzdelmeken át győzte le, és mentette meg Isten a Rá szomjazó embert. Sokszor nem is tudjuk, hogy Ő hiányzik az életünkből, és megpróbáljuk mindenfélével kielégíteni az éhségünket, de a bennünk tátongó űr Isten-formájú, egyedül csak Ő töltheti ki. Amíg egyébbel akarjuk helyettesíteni Őt, addig csak tévelygünk, botladozunk. Elesni több irányba is lehet, de megállni csak egy irányba. Ha pedig megtaláltuk a helyes irányt, ha bekövetkezett egy csodálatos fordulat, ha találkoztunk Istennel, és döntöttünk mellette, nem dőlhetünk hátra, lábunkat lógatva, várva az üdvösséget, mert arra is figyelmeztet, hogy nem mindenki üdvözül, aki azt mondja, hogy: „Uram, Uram”, csak azok, akik megtartják a parancsolatokat. Ez nem azt jelenti, hogy kétségek közt vergődve számolgatnunk kell mindennap a bűneinket, hogy mikor melyik parancsolat ellen vétettünk, de azt igen, hogy folyamatosan kell kérdeznünk Istent, hogy mit akar, hogy cselekedjünk.

A keresztyének között nincsenek tartalékosok, mint a focistáknál: ha valaki nem aktív, szolgáló keresztyén, az ellentmondásban van önmagával. Erre pedig hajlamosak vagyunk. Ráérzünk az Ige ízére, zamatára, elkezdjük csipegetni, habzsolni, és az egészséges táplálék energiává alakul át bennünk. De ha ezt nem dolgozzuk le, növekedni kezd a lelki koleszterinszintünk és elhájasodunk, nehezen mozdulunk, ellustulunk. Megtörténhet az is, hogy csak fogyasztói leszünk az Igének, úgy olvassuk a Bibliát, úgy veszünk részt istentiszteleten, bibliaórán, mint az éhes ember, aki berohan a gyorsbüfébe, lenyom a torkán pár falatot, és továbbsiet. Eljuthat oda a keresztyén, hogy Isten ügye nem lesz az ő saját szívügye, és földi dolgokban merül el önmaga tengelye körül forogva. A babiloni nehéz évek után a zsidók visszatértek ugyan a szentföldre, szabadon gyakorolhatták a vallásukat is, de fontosabb volt nekik, hogy emeletes házakat építsenek, gazdálkodjanak, bebiztosítsák világi jólétüket, minthogy a templomot hozták volna rendbe, Isten dolgait tették volna az első helyre.

Sok keresztyén egyáltalán ki sem jön Babilonból, ott sínylődik a választott rabszolgaságban, egy-egy nehezen elhagyható bűnben, esetleg egy haldokló, netán halott gyülekezetben, amely visszahúzza őt. A megtérés tehát csak a kezdet, mondhatni az a momentum, mikor észrevesszük, hogy valaki minden számlánkat kiegyenlítette, minden tartozásunkat megfizette, és a „bankszámlánkra” egy óriási összeget utalt át. Mert szeret, pedig nem is ismerjük őt, sőt fájó sebeket okoztunk neki…

Ezek a gondolatok hangzottak el többek között a konferencia előadásain, s bár nem díszelgett hímes tojás az asztalon, és nem mondott senki locsolóverset, mégis húsvétot ünnepeltünk.

Hogy félreértés ne essék, nem a tojással, nem a vízzel és nem a verssel van a baj – mondja a néprajzos, hiszen vannak vidékek, ahol a húsvéti tojás Krisztus jelképe: ahogyan a tojásból új élet születik, úgy születünk mi is újjá Jézus halála által. A locsolásnak is van egyházi magyarázata: egy legenda szerint Jézus feltámadása után a hírvivő asszonyokat a katonák vízzel öntötték le, így akarták elhallgattatni őket.

Szovátán a házak kapujában színes szalagokkal és tojásokkal díszített zöld ágak virítottak, nem tudom, vajon a legények tényleg azért állították-e oda, hogy az ott lakó lányok egészségesek és szépek maradjanak, azt viszont tudom, hogy a tetőn táborozók tényleg azért utaztak oda, hogy az ünnepnapokat az Ünnepelttel töltsék, hogy a hétvégéjüket annak áldozzák, aki értük az életét adta. A feltámadt Krisztus most is szólt az övéihez, és ahogy megjelent tanítványainak, és halat sütött nekik a parton, ugyanúgy jelen volt most köztünk is, és táplált minket Igéjével, intett, figyelmeztetett és buzdított minket.



Hozzászólások

pviola, 12. 04. 2010 19:02:01
Kedves Julia! Eloszor azert kezdtem olvasni a irasodat,mert ismerosnek tunt a neved.es a vegere megbizonyosodtam rola ,hogy ismerlek teged.Par eve egy rovidke idot toltotetek nalunk Szlovakiaban. Nagyon tetszett az irasod,mindig csodaltalak benneteket Erdelyieket a mely vallasossagotokert. Remellem tobb irast is olvashatok meg toled.Gratulalok,es udvozlom a csaladot. Puha Viola Andrea edesanyja Ha veletlenul tevedtem akkor elnezest kerek.
@


A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2016.11.30.    15


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2016.11.11.    13