Őszi Mária-ünnepek


Huszár Ágnes  2016.9.9. 23:27

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

Az őszi hónapokra eső ünnepnapok is fontos hagyományőrző szerepet töltöttek be a mindennapokban. Legtöbbjük szorosan fűződött az egyház ünnepeihez, mivel valamelyik szent nevéhez kapcsolódott.

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Szeptember és október hónapokban az egyház és a néphit is többször megemlékezik róla. Ezekhez a jeles napokhoz nemcsak az egyházi szertartások, templomi énekek kapcsolódnak, hanem különböző népszokások, hiedelmek és Mária-énekek is. Szeptember első felében ünnepeltük Szűz Mária születésnapját és névnapját is.

Szeptember 8-a a Szent Szűz születésnapja, melynek ünneplését a nyugati egyház a 8. századtól tartja rendszeresen: általános egyházi ünneppé a 11. században vált. A népi hagyományban ezt a napot, Kisboldogasszony napját tartották az ősz kezdetének. Csallóközben dologtiltó nap volt. Ezen a napon az asszonyok és a lányok nem dolgozhattak: nem szőhettek, nem fonhattak. A Dunaszerdahely környéki falvakban ekkor fogadták fel a cselédeket, és ekkor kezdték el a dióverést. Kisboldogasszony napján a hajnalban kelő emberek – hitük szerint – a kert végében felbukkanó napban meglátták Szűz Máriát vagy a Szűz bölcsőjét. Kisboldogasszony napja kedvelt búcsújáró nap volt, mely során a hívek gyalogosan látogatták meg a búcsújáró helyeket, s Mária-énekeket, Mária-köszöntőket énekeltek. A csallóköziek búcsúba vonultak Szent Antalba (ma Bacsfa területe). Az úton, a menet elején vitt keresztet meghajtották a templomoknál, az útszéli kereszteknél. A búcsújáró hely templomába érve Mária-énekeket énekeltek az oltár előtt.

Mária névnapja szeptember12-re esik. Az ünnep gyökerei a 11. századig nyúlnak vissza, habár általános egyházi ünneppé a 18. században vált. Ehhez a naphoz fűződik a Segítő Szűz kultusza. Híres Segítő Szűz kegyhely található Krasznahorkán: az Andrássy család kegyképe a várkápolnában található, mely előtt a környék hívő palócai gyűlnek össze.

Szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Máriára elsősorban úgy gondolnak a hívők, ahogyan a Pieta képek ábrázolják: Krisztust tartja karjaiban. Ezen a napon a megemlékeznek Mária többi szenvedéséről is. A hagyomány szerint lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai, menekülés Egyiptomba, Jézus elvesztése, találkozás Jézussal a keresztúton és a kereszt alatt, Jézus temetése. Ez a nap az anyai fájdalom jelképe, mely során a nép szájából felhangzanak az évszázadok óta megtartott archaikus énekek és imádságok. A népi hiedelem Szűz Máriát, a szenvedő asszonyt azonosítja a fehér rózsával.

Október 7-e a Szentolvasó ünnepe, Rózsafüzér Királynéja ünnepnapja. Történelmi vonatkozása az, hogy a keresztény sereg 1571-ben azért tudta legyőzni a török támadókat, mert a harc idején a bíborosi testület a pápával az élen a rózsafüzért imádkozta. A hívők máig biztos segítségnek és védelemnek tartják ezen a napon elmondott Olvasót. Rózsafüzér Királynéja tiszteletére számos faluban máig Rózsafüzér Társulat működik, melynek tagjai ellátták magukat szakrális tárgyakkal, az egyes titkok céduláival és a megfelelő imakönyvekkel.

Az egyház és a magyar nemzet október 8-án a Magyarok Nagyasszonyát ünnepli. Szent István király ajánlotta fel országát Szűz Máriának, azóta Máriát a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország Királynőjének is nevezik. Ezt az ünnepnapot 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmával jelölte Szűz Mária ünnepének. Tiszteletére számos faluban szenteltek templomot, alakját sok műalkotás ábrázolja.

A magyar nemzet Mária-tisztelete meghajlás az Istenanya előtt, értékelő válasz Mária szentségére, a megváltás titkában való részesedésére és az egyházban betöltött szerepére. A Mária-tiszteletet hirdetik országunk alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást és az országzászló is: mindegyiken megtalálható a Magyarok Nagyasszonyának képe.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly néprajzkutatók írásai alapján készült



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2017.12.5.    33


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2015.9.24.    17


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1


Májusi hideg a fagyosszentek puttonyában

Huszár Ágnes

A mondás szerint a májusi eső aranyat ér.

2010.5.27.    1

A rovat további cikkei

Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2017.12.16.    4


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2017.10.30.    44


Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3