Őszi Mária-ünnepek


Huszár Ágnes  2020.9.9. 23:27

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

Az őszi hónapokra eső ünnepnapok is fontos hagyományőrző szerepet töltöttek be a mindennapokban. Legtöbbjük szorosan fűződött az egyház ünnepeihez, mivel valamelyik szent nevéhez kapcsolódott.

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Szeptember és október hónapokban az egyház és a néphit is többször megemlékezik róla. Ezekhez a jeles napokhoz nemcsak az egyházi szertartások, templomi énekek kapcsolódnak, hanem különböző népszokások, hiedelmek és Mária-énekek is. Szeptember első felében ünnepeltük Szűz Mária születésnapját és névnapját is.

Szeptember 8-a a Szent Szűz születésnapja, melynek ünneplését a nyugati egyház a 8. századtól tartja rendszeresen: általános egyházi ünneppé a 11. században vált. A népi hagyományban ezt a napot, Kisboldogasszony napját tartották az ősz kezdetének. Csallóközben dologtiltó nap volt. Ezen a napon az asszonyok és a lányok nem dolgozhattak: nem szőhettek, nem fonhattak. A Dunaszerdahely környéki falvakban ekkor fogadták fel a cselédeket, és ekkor kezdték el a dióverést. Kisboldogasszony napján a hajnalban kelő emberek – hitük szerint – a kert végében felbukkanó napban meglátták Szűz Máriát vagy a Szűz bölcsőjét. Kisboldogasszony napja kedvelt búcsújáró nap volt, mely során a hívek gyalogosan látogatták meg a búcsújáró helyeket, s Mária-énekeket, Mária-köszöntőket énekeltek. A csallóköziek búcsúba vonultak Szent Antalba (ma Bacsfa területe). Az úton, a menet elején vitt keresztet meghajtották a templomoknál, az útszéli kereszteknél. A búcsújáró hely templomába érve Mária-énekeket énekeltek az oltár előtt.

Mária névnapja szeptember12-re esik. Az ünnep gyökerei a 11. századig nyúlnak vissza, habár általános egyházi ünneppé a 18. században vált. Ehhez a naphoz fűződik a Segítő Szűz kultusza. Híres Segítő Szűz kegyhely található Krasznahorkán: az Andrássy család kegyképe a várkápolnában található, mely előtt a környék hívő palócai gyűlnek össze.

Szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Máriára elsősorban úgy gondolnak a hívők, ahogyan a Pieta képek ábrázolják: Krisztust tartja karjaiban. Ezen a napon a megemlékeznek Mária többi szenvedéséről is. A hagyomány szerint lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai, menekülés Egyiptomba, Jézus elvesztése, találkozás Jézussal a keresztúton és a kereszt alatt, Jézus temetése. Ez a nap az anyai fájdalom jelképe, mely során a nép szájából felhangzanak az évszázadok óta megtartott archaikus énekek és imádságok. A népi hiedelem Szűz Máriát, a szenvedő asszonyt azonosítja a fehér rózsával.

Október 7-e a Szentolvasó ünnepe, Rózsafüzér Királynéja ünnepnapja. Történelmi vonatkozása az, hogy a keresztény sereg 1571-ben azért tudta legyőzni a török támadókat, mert a harc idején a bíborosi testület a pápával az élen a rózsafüzért imádkozta. A hívők máig biztos segítségnek és védelemnek tartják ezen a napon elmondott Olvasót. Rózsafüzér Királynéja tiszteletére számos faluban máig Rózsafüzér Társulat működik, melynek tagjai ellátták magukat szakrális tárgyakkal, az egyes titkok céduláival és a megfelelő imakönyvekkel.

Az egyház és a magyar nemzet október 8-án a Magyarok Nagyasszonyát ünnepli. Szent István király ajánlotta fel országát Szűz Máriának, azóta Máriát a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország Királynőjének is nevezik. Ezt az ünnepnapot 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmával jelölte Szűz Mária ünnepének. Tiszteletére számos faluban szenteltek templomot, alakját sok műalkotás ábrázolja.

A magyar nemzet Mária-tisztelete meghajlás az Istenanya előtt, értékelő válasz Mária szentségére, a megváltás titkában való részesedésére és az egyházban betöltött szerepére. A Mária-tiszteletet hirdetik országunk alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást és az országzászló is: mindegyiken megtalálható a Magyarok Nagyasszonyának képe.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly néprajzkutatók írásai alapján készült



Hozzászólások

, 21. 04. 2020 14:54:46
like
@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2021.1.6.    8


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2020.12.13.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2020.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2020.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22

A rovat további cikkei

Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2020.12.31.    31


Tíz idézet karácsonyra

Póda Erzsébet

Tegyük hangulatosabbá az ünnepvárást néhány jeles egyéniség gondolatával!

2020.12.23.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2020.12.21.   


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2020.12.18.    17


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2020.11.11.    13


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2020.11.10.    27