Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes  1970.1.1. 0:00

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

Az őszi hónapokra eső ünnepnapok is fontos hagyományőrző szerepet töltöttek be a mindennapokban. Legtöbbjük szorosan fűződött az egyház ünnepeihez, mivel valamelyik szent nevéhez kapcsolódott.

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Szeptember és október hónapokban az egyház és a néphit is többször megemlékezik róla. Ezekhez a jeles napokhoz nemcsak az egyházi szertartások, templomi énekek kapcsolódnak, hanem különböző népszokások, hiedelmek és Mária-énekek is. Szeptember első felében ünnepeltük Szűz Mária születésnapját és névnapját is.

Szeptember 8-a a Szent Szűz születésnapja, melynek ünneplését a nyugati egyház a 8. századtól tartja rendszeresen: általános egyházi ünneppé a 11. században vált. A népi hagyományban ezt a napot, Kisboldogasszony napját tartották az ősz kezdetének. Csallóközben dologtiltó nap volt. Ezen a napon az asszonyok és a lányok nem dolgozhattak: nem szőhettek, nem fonhattak. A Dunaszerdahely környéki falvakban ekkor fogadták fel a cselédeket, és ekkor kezdték el a dióverést. Kisboldogasszony napján a hajnalban kelő emberek – hitük szerint – a kert végében felbukkanó napban meglátták Szűz Máriát vagy a Szűz bölcsőjét. Kisboldogasszony napja kedvelt búcsújáró nap volt, mely során a hívek gyalogosan látogatták meg a búcsújáró helyeket, s Mária-énekeket, Mária-köszöntőket énekeltek. A csallóköziek búcsúba vonultak Szent Antalba (ma Bacsfa területe). Az úton, a menet elején vitt keresztet meghajtották a templomoknál, az útszéli kereszteknél. A búcsújáró hely templomába érve Mária-énekeket énekeltek az oltár előtt.

Mária névnapja szeptember12-re esik. Az ünnep gyökerei a 11. századig nyúlnak vissza, habár általános egyházi ünneppé a 18. században vált. Ehhez a naphoz fűződik a Segítő Szűz kultusza. Híres Segítő Szűz kegyhely található Krasznahorkán: az Andrássy család kegyképe a várkápolnában található, mely előtt a környék hívő palócai gyűlnek össze.

Szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Máriára elsősorban úgy gondolnak a hívők, ahogyan a Pieta képek ábrázolják: Krisztust tartja karjaiban. Ezen a napon a megemlékeznek Mária többi szenvedéséről is. A hagyomány szerint lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai, menekülés Egyiptomba, Jézus elvesztése, találkozás Jézussal a keresztúton és a kereszt alatt, Jézus temetése. Ez a nap az anyai fájdalom jelképe, mely során a nép szájából felhangzanak az évszázadok óta megtartott archaikus énekek és imádságok. A népi hiedelem Szűz Máriát, a szenvedő asszonyt azonosítja a fehér rózsával.

Október 7-e a Szentolvasó ünnepe, Rózsafüzér Királynéja ünnepnapja. Történelmi vonatkozása az, hogy a keresztény sereg 1571-ben azért tudta legyőzni a török támadókat, mert a harc idején a bíborosi testület a pápával az élen a rózsafüzért imádkozta. A hívők máig biztos segítségnek és védelemnek tartják ezen a napon elmondott Olvasót. Rózsafüzér Királynéja tiszteletére számos faluban máig Rózsafüzér Társulat működik, melynek tagjai ellátták magukat szakrális tárgyakkal, az egyes titkok céduláival és a megfelelő imakönyvekkel.

Az egyház és a magyar nemzet október 8-án a Magyarok Nagyasszonyát ünnepli. Szent István király ajánlotta fel országát Szűz Máriának, azóta Máriát a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország Királynőjének is nevezik. Ezt az ünnepnapot 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmával jelölte Szűz Mária ünnepének. Tiszteletére számos faluban szenteltek templomot, alakját sok műalkotás ábrázolja.

A magyar nemzet Mária-tisztelete meghajlás az Istenanya előtt, értékelő válasz Mária szentségére, a megváltás titkában való részesedésére és az egyházban betöltött szerepére. A Mária-tiszteletet hirdetik országunk alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást és az országzászló is: mindegyiken megtalálható a Magyarok Nagyasszonyának képe.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly néprajzkutatók írásai alapján készült

Hozzászólások

@

Küldés