Őszi Mária-ünnepek


Huszár Ágnes  2019.9.9. 23:27

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

Az őszi hónapokra eső ünnepnapok is fontos hagyományőrző szerepet töltöttek be a mindennapokban. Legtöbbjük szorosan fűződött az egyház ünnepeihez, mivel valamelyik szent nevéhez kapcsolódott.

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Szeptember és október hónapokban az egyház és a néphit is többször megemlékezik róla. Ezekhez a jeles napokhoz nemcsak az egyházi szertartások, templomi énekek kapcsolódnak, hanem különböző népszokások, hiedelmek és Mária-énekek is. Szeptember első felében ünnepeltük Szűz Mária születésnapját és névnapját is.

Szeptember 8-a a Szent Szűz születésnapja, melynek ünneplését a nyugati egyház a 8. századtól tartja rendszeresen: általános egyházi ünneppé a 11. században vált. A népi hagyományban ezt a napot, Kisboldogasszony napját tartották az ősz kezdetének. Csallóközben dologtiltó nap volt. Ezen a napon az asszonyok és a lányok nem dolgozhattak: nem szőhettek, nem fonhattak. A Dunaszerdahely környéki falvakban ekkor fogadták fel a cselédeket, és ekkor kezdték el a dióverést. Kisboldogasszony napján a hajnalban kelő emberek – hitük szerint – a kert végében felbukkanó napban meglátták Szűz Máriát vagy a Szűz bölcsőjét. Kisboldogasszony napja kedvelt búcsújáró nap volt, mely során a hívek gyalogosan látogatták meg a búcsújáró helyeket, s Mária-énekeket, Mária-köszöntőket énekeltek. A csallóköziek búcsúba vonultak Szent Antalba (ma Bacsfa területe). Az úton, a menet elején vitt keresztet meghajtották a templomoknál, az útszéli kereszteknél. A búcsújáró hely templomába érve Mária-énekeket énekeltek az oltár előtt.

Mária névnapja szeptember12-re esik. Az ünnep gyökerei a 11. századig nyúlnak vissza, habár általános egyházi ünneppé a 18. században vált. Ehhez a naphoz fűződik a Segítő Szűz kultusza. Híres Segítő Szűz kegyhely található Krasznahorkán: az Andrássy család kegyképe a várkápolnában található, mely előtt a környék hívő palócai gyűlnek össze.

Szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén Szűz Máriára elsősorban úgy gondolnak a hívők, ahogyan a Pieta képek ábrázolják: Krisztust tartja karjaiban. Ezen a napon a megemlékeznek Mária többi szenvedéséről is. A hagyomány szerint lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai, menekülés Egyiptomba, Jézus elvesztése, találkozás Jézussal a keresztúton és a kereszt alatt, Jézus temetése. Ez a nap az anyai fájdalom jelképe, mely során a nép szájából felhangzanak az évszázadok óta megtartott archaikus énekek és imádságok. A népi hiedelem Szűz Máriát, a szenvedő asszonyt azonosítja a fehér rózsával.

Október 7-e a Szentolvasó ünnepe, Rózsafüzér Királynéja ünnepnapja. Történelmi vonatkozása az, hogy a keresztény sereg 1571-ben azért tudta legyőzni a török támadókat, mert a harc idején a bíborosi testület a pápával az élen a rózsafüzért imádkozta. A hívők máig biztos segítségnek és védelemnek tartják ezen a napon elmondott Olvasót. Rózsafüzér Királynéja tiszteletére számos faluban máig Rózsafüzér Társulat működik, melynek tagjai ellátták magukat szakrális tárgyakkal, az egyes titkok céduláival és a megfelelő imakönyvekkel.

Az egyház és a magyar nemzet október 8-án a Magyarok Nagyasszonyát ünnepli. Szent István király ajánlotta fel országát Szűz Máriának, azóta Máriát a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország Királynőjének is nevezik. Ezt az ünnepnapot 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmával jelölte Szűz Mária ünnepének. Tiszteletére számos faluban szenteltek templomot, alakját sok műalkotás ábrázolja.

A magyar nemzet Mária-tisztelete meghajlás az Istenanya előtt, értékelő válasz Mária szentségére, a megváltás titkában való részesedésére és az egyházban betöltött szerepére. A Mária-tiszteletet hirdetik országunk alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást és az országzászló is: mindegyiken megtalálható a Magyarok Nagyasszonyának képe.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly néprajzkutatók írásai alapján készült



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2019.9.24.    17


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2019.1.4.    8


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2019.11.11.    27


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13


Halottak napja

Bíró Szabolcs

Egy igazán misztikus ünnep.

2019.10.31.    21


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2019.10.29.    44


Szent Orbán és a szőlőszüret

Huszár Ágnes

Az őszi hónapok egyik legfontosabb termésbetakarító munkája a szőlőszüretelés.

2019.10.15.    3


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Ma már a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradnak, hiszen sokan inkább kirándulni mennek.

2019.4.17.    59