Szilveszter, újév


Orbán Viktória  2007.12.30. 12:42

Ismét itt az év vége, a szilveszter és ezzel együtt a különféle babonák, hiedelmek, népi szokások sokasága, valamint a fogadalomtételek éjszakája.

A legtöbb hiedelmünk nem más, mint az ősi vallási-misztikus képzetek túlburjánzása.

Szinte nincs is olyan ünnep, amihez ne kapcsolódna legalább egy „bölcs” népszokás, amit jobb, ha betartunk, különben ki tudja milyen „szörnyűségek” történnek velünk… A legtöbb ilyen hiedelem talán az év végéhez kapcsolódik, hiszen ekkor lezárul egy év, új kezdődik, valami ismeretlen, ami félelemmel, kíváncsisággal tölti meg az emberek szívét.

De mi is az a babona? Egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit – legalábbis így határozza meg a szakkönyv. Fő ismertetőjele a rejtett összefüggések, azaz mágikus jelentőség tulajdonítása bizonyos gyakorlatoknak. Köztük azonban semmilyen bizonyítható kapcsolat nem létezik, olykor a józanésznek is ellentmondanak. Ennek ellenére mégis befolyásolják életünket, jelen vannak a mindennapjainkban.

Szilveszter kapcsán is számos babona, szokás létezik. Némelyek mindenki számára ismertek, mint például, hogy az új év első napján lencsét, babot kell enni, hogy sok pénzünk legyen. A hagyomány szerint ugyanis, ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik. Ilyen, étkezéssel kapcsolatos babona még rengeteg van. Például újévi fogás a legtöbb háznál a malacsült. A malac ugyanis befelé túr, így a szerencsét nem a házból ki, hanem be túrja. Nem úgy, mint a tyúk, ami kikaparja, a hallal pedig elúszik.
E napon tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.
Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is!
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Még mindig úgy tartják, hogy az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az évben. Sokan készítenek szerencsepogácsát, vagy -tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz.
Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos, mert az nem hoz szerencsét, sőt egyes vidékeken úgy tartják, hogy valaki halálát jelenti.

Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúzunk el, hogy elijesszük az ártó szellemeket.

Talán kevésbé ismertek a következő babonák:
Ha az újév első napján az első látogató nő vagy asszony, akkor az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként az bizony szerencsét hoz …(Ezt a szokást vajon mire alapozták???)
Régen a lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét.
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra. Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.
Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kis pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére! –, mielőtt a többiekkel koccintanának, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben.

Ha tetszettek a bemutatott babonák, próbáljunk ki mi is párat! Ki tudja? Talán szerencsénk lesz!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2018.1.5.    5


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2018.1.1.    28


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2017.12.22.  2    35


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2017.12.16.    4


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2017.10.30.    44


Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2016.11.11.    13