Álomból valóság


Tompa Orsolya  2014.1.23. 4:43

Álmodni, álmodozni, vágyakozni mindenki szokott.

Mindannyiunkban ott van a kisgyerek, a kisfiú és a kislány, akik még hisznek a mesékben, és abban, hogy az álmaik valóra válnak. De ezek alatt az álmok alatt nem azokat értem, amiket szeretnénk elérni, mint például hogy gazdagok legyünk, menő fotómodellek, autóversenyzők, vagy asztronauták. Nem azok, amiket szeretnénk elérni, és ha nem sikerül, kártyavárként dőlhet romba akár az egész életünk műve.

Nem.

Ezek az álmok mások. Olyanok, amiket más nem érthet meg, amik valamiféle üzenetet hordoznak számunkra. Egyedül nekünk, senki másnak. Sokszor nem is emlékszünk arra, hogy álmodtunk valamit, vagy ha mégis, azt elfelejtjük. Ám van, hogy egy álom folyton visszatér és van, hogy valóra is válik.

Ezt a saját életem során is tapasztaltam.

Még a középiskolában egyszer azt álmodtam, hogy új osztálytársunk érkezik. Másnap pedig ott állt!

Lehet egy visszatérő álmunk: megjelenik benne valaki, akit nem ismerünk, nem tudjuk, hol lakik, mit csinál, milyen nemzetiségű, de mégis mindig ott van az álmunkban. Tudjuk, hogy ez jelent valamit és reménykedünk, hogy egyszer végre találkozunk vele, mert megőrjít a tudat, hogy folyton megjelenik.

Egyszer azt mondták egy filmben, ha valaki megjelenik az álmainkban, az azt jelenti, hogy az illető annyira vágyik arra, hogy velünk legyen, hogy kilép a testéből, és egyenesen a mi álmunkba repül. A dolog furcsasága azonban nem feltétlen itt kezdődik, hanem ott, amikor már a valóságban is mutatkoznak ennek a jelei. Továbbra sem találkozunk vele, még mindig nem tudjuk, ki ez a srác, azt viszont igén, hogy ismerjük őt. Érezzük a zsigereinkben. Találgatjuk, vajon ki lehet az? Valaki a baráti körből, vagy valaki a suliból? De képtelenek vagyunk rájönni. Őrült versenyt futunk az idővel, hogy rátaláljunk, de minél jobban akarjuk, annál később jön. Jönnek közben mások, akikben felfedezünk néhány ismerős vonást. Csakhogy mindig kiderül: hamis volt a kép, nem ő volt az.

Másoknak hiába próbáljuk elmagyarázni...

Az, aki még soha nem élt át ilyet, nem tudhatja, hogy ez milyen is. Nem tudja, milyen abban a tudatban élni, hogy tudjuk: az, aki az álmunkban megjelenik, az a valóságban is gondol ránk, és mégsem találkozhatunk.

Ha a sors kegyes velünk, egyszer ebből az álomból is valóság lesz. Mert az álmok és a mesék igenis valóra válhatnak, akár elhisszük, akár nem.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3