Minden rosszban van valami jó


Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő  2020.3.21. 12:00

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

Számos tanulmány, elmélkedés , praktikus tanács jelent meg a sajtóban a vírussal kapcsolatban: a megelőzéssel, a gyógyításával, a maszkok készítésével, az egyszerű ember és a világ problémáival egyetemben és sorolhatnám.


Ebben az írásomban, tőlem kicsit szokatlan hangnemben másként közelítem a jelenlegi helyzetet. A vírus okozta változásokat az emberi kapcsolatok megreformálódásában, a család és kissebb közösségek kapcsolataiban, az emberi tulajdonságok pozitív változásában, a természethez füződő viszonyukban mérem fel. Hiába áll az ember az emberi fejlődés legmagasabb fokán, és hiszi, hogy a legokosabb, legtökéletesebb lény a Földön,ha egy sejtmag nélküli, élősködő, szabad szemmel nem látható mikroorganizmus elszaporodása meg tudja állítani a napi körforgást. Erre azért képes, mert felelőtlenül bánunk őseink hagyatékával, a hatalom és a pénz szaga - a természet illata helyett -, elbódítototta az embereket. Nem törődtünk unokáink örökségével. Hagyatékul egy sivár, mindenéből kiforgatott természetet hagyunk hátra, ahol mutáns, mikro-nagyságú élőlények tartják sakkban az emberiséget. Felteszem a kérdést: megéri ez nekünk?

De én hiszek abban, hogy ez a vírus elgondolkodtatta a még épelméjű embereket, hogy nem késő változtatni. Még meg lehet menteni a természetet, javítani, és főleg változtatni lehet a magatartásunkon. Soha sem késő! Próbáljuk az apró változtatásokat megkezdni már most, az önkéntes karatén alatt, majd fokozatosan terjesszük ki a karatén után a munkahelyünkre, családunk széles körére. Ha mindenki ezt teszi, egyszer csak az akaratok egyesülnek és a Föld fellélegezhet.


Hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatok javulnak a vírus kipusztulása után. Méginkább összetartanak, emberszámba veszik egymást, odafigyelnek egymásra továbbra is. Győz a józan ész. Megbecsülik egymást, egymás munkáját. Szükség lesz rá, mert a vírushelyzet lecsengése után ínséges idők várnak ránk. A gazdaságnak ez a pizsamás, otthonülős kényszerszünet nem tesz jót. De akármi lesz, ha összetartunk és féltjük-óvjuk saját egészségünket és másokét is, talpra állunk, állítjuk az országot.

Hiszek abban, hogy a tavasz után, amit a vírus okozta fekete felhők majdnem teljesen beárnyékoltak, oda tudunk már figyelni gondtalanul a nyár illatára, a természet szépségeire.


Hiszek abban, hogy nem felejtjük el a vírus hozta intőjelet sem, hogy vigyázz, ember, mert: „Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!“ Vagyis, a természet megbosszulja magát!

Hogy ne feledkezzünk, meg a tavasz szépségeiről sem, mellékelek pár felvételt a kiskertünkből, ami anyósom, Horváth Júlia munkáját dícséri.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.