Fánkok és muffinok


Tompa Orsolya  2014.7.18. 3:06

Egyszer azt olvastam egy könyvben, hogy kétféle férfitípus létezik: a fánkok és a muffinok.

A fánkok ínycsiklandozóak, már a látványuktól elkezd csorogni a nyálunk. Finomak, édesek és a cukormázzal a tetejükön még kívánatosabbak. Belül azonban gyakran üresek. Ha mégsem, valószínűleg akkor sem túl tartalmasak. Ők azok, akik csak egy dolgot akarnak tőlünk és mindent bevetnek, hogy meg is kapják. Bárhogy próbáljuk megváltoztatni, vagy hatni rá, valószínűleg nem fog menni. Azt hisszük ő az igazi! Teljesen elvakít az újdonság varázsa, észre sem vesszük, hogy milyen valójában. Mindent rózsaszínben látunk, és a tökéletes párt látjuk benne. Aztán beüt a baj – a fagyi pedig visszanyal. Elkezd lemállani az álarc, a pasi pedig kimutatja foga fehérjét. Rá kell jönnünk, hogy nem is igazán mi kellünk neki, csak egy újabb trófea. Átkozzuk magunkat, amiért naivan bedőltünk neki, és ittuk minden szavát.


Ezzel szemben ott vannak a muffinok, akik bár nem olyan ínycsikladozóak, mint a fánkok, mégis képesek akár egyetlen pillanat alatt belopni magukat a szívünkbe. Belül tartalmasak, és ha jobban megismerjük őket, meglátjuk azt, amit a fánkokból kispóroltak azzal, hogy lyukasra csinálták őket. A muffinoknak minden morzsája tele van érzelemmel és érdeklődéssel. Ők azok, akik nem csupán egy dolgot akarnak tőlünk. Ők azok, akiket tényleg érdekelnek a szokásaink, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagyunk, és akik tényleg velünk akarnak lenni. Nem csalnak meg, és nem tagadják le, ha rákérdezünk valamire, és akik nem úgy beszélnek rólunk a saját barátaink előtt, mint egy darab húsról.

Néhány lány arra törekszik, hogy megváltoztassa szerelmét. Fölösleges! Ha igazán szeretjük, a másikat, elfogadjuk olyannak, amilyen. Ha ugyanis ő nem akarja a változást, akkor úgysem fogja hagyni, hogy mi változtassunk rajta. Hisz mindannyian tudjuk, hogy kutyából nem lesz szalonna.

Egy jó tanács a végére: mindig jól nézzük meg, kit sodort utunkba az élet: egy fánkot, vagy egy muffint?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2


Soha ne adjuk fel!

Nagy Erika

Él valahol egy kisrác, aki pár nappal a születése után agyhártyagyulladást kapott. Felépült, de a végtagjait elvesztette.

2016.6.19.    10