Fegyelem versus erő


Juhos Katalin  2008.8.25. 8:22

Komolyan mondom, az izompacsirták okos emberek.

Aki gyúr, céljai vannak, hajt a külseje miatt, azért, hogy erős legyen, és segíteni tudjon adott helyzetekben. Van néhány ilyen típusú ismerősöm, barátom. Ők sosem kezdeményeznek verekedést, a nézeteltéréseket emberi módon igyekeznek megoldani. Pedig igazán megtehetnék, hogy elpüfölik a nagyszájúakat. De mégsem. A tornázás, az edzés megtanította nekik a fegyelmet is. Fegyelmet, melyre, véleményem szerint az életben nagy szükség van. Egyre kevésbé találkozom ezzel a tulajdonsággal, de az igazi sportolóknál még mindig megtalálom.

A másik tábor tagjai, erősek, képesek nagyot ütni, de ezért valójában sosem kellett dolgozniuk. Szerencsésnek tartom őket, de nem gratulálok az erejükhöz, mert nem tudják használni. A verekedések többségében ők azok, akik az elsőt ütik. Na és mit is érnek el vele? Hát ők lesznek ez által a „nagycsávók”, akik mindent megtehetnek. Ja, persze… Ezt el is hiszik magukról, és verekedéssel, adott esetben veréssel hódítják meg a világot. Nekik csupán azt tudom kívánni, hogy nevelje meg őket néhány olyan kéz, melyben több erő van, mint az övékében. Mert mást nem érdemelnek.

Nem szeretem a verekedéseket. Kifejezetten visszataszító számomra, amikor barátaimmal szórakozunk, s kötekedős bandával találkozunk. Olyankor általában odahúzódom valamelyik fiú barátom mellé, és szinte el is bújok a védelmébe. Igen, félek. De féltem a barátaimat, a szeretteimet is. Tudom, hogy van erejük, s képesek magukat megvédeni. Abban is biztos vagyok általában, hogy nem ők maradnának a földön, hanem a másik fél, de mégis… Felesleges nézeteltérésbe keveredni a rendőrséggel, vagy bármilyen manapság „divatos” maffiával, vagy bandával. Mert valljuk be őszintén, akarva-akaratlanul ezzel találkozunk! Mint fiatal, aki kóstolgatom az életet, tapasztalom, hogy milyen nagy szerepet játszanak a bandák egy-egy városban, a környezetünkben.

Már annakidején, mikor szüleim voltak fiatalok, a mulatságokon is előfordult, hogy egy-egy nézeteltérés verekedéssé fajult. Szinte természetes, hogy a férfiak meg akarják mutatni a másiknak, melyikük érdemli meg jobban a lányt, vagy ki rendelt hamarabb a pultnál...

Sajnos manapság a legkisebb nézeteltérés is nagyon hamar ütlegelésbe torkollik. Ha valakinek nem tetszik, hogy megcsodálják a házát, az autóját, esetleg a kutyáját illetik rossz szóval, egyből ökölharcot kezdeményez. Vagy ha az utcán két baráti társaság találkozik szembe, s „ferde szemmel néznek egymásra”, gyakorta a verekedés is ott terem. Mintha két lábon járó ördög lenne az ököl.

Talán én vagyok nagyigényű. Talán az emberek, a világ rossz. Nem tudom. Mindenesetre nem vagyok híve az ok nélküli ökölharcnak, viszont aki üt, valódi ok nélkül, annak kívánom, hogy őt is üssék, vagy legalábbis az ég büntesse meg érte.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.