Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
Nincs mit csodálkozni: olyan tempóban élünk, annyi információ bombáz, hogy örülünk, ha épségben eljutunk egyik pontból a másikra.
Jól tudják ezt a mindenkori hatalmasok, eszerint irányítanak bennünket. (Nem, nem összeesküvés elmélet – a mindig éppen aktuális propagandára gondolok!) Hiszen ki emlékszik a két hétre ígért „maszkos rendkívüli állapotra”, a halottak napi temetőlezárásokra, a megmentő egy oltás után a két oltás, majd a harmadik (sokadik) létfontosságára, a szabad választás lehetőségére…? Az elmúlt időszak (is) bizonyította, hogy a hatalmas tömegeket gyerekjáték irányítani. Elég előszedni a (halál)félelem érzését, minek nevében a leglogikátlanabb előírásokat is gondolkodás nélkül betartják a népek. Sőt! Egy idő után önmagukat korlátozzák. Ennyire egyszerű.
A mai társadalmi jelenségek mindegyikében párhuzam vonható George Orwell két legismertebb műve (1984, Állatfarm) történései között. Mintha azt élnénk. Ez persze nem a 20-21. század találmánya. Orwellnek elég volt végigtekintenie a középkor történelmén. A felmagasztalt reneszánsz korában családtagokat uszítottak egymás ellen, embereket égettek el a „boszorkányság” vádjával, javaikat elkobozhatták. Hajókban szállították a rabszolgákat az új kontinensre, és kiirtották egy földrész őslakosságát. A működési elv nem változott semmit, csak a technika lett fejlettebb.
„Az inkvizíció az, amikor a szeretet elvét felváltja a félelem és a szolgalelkűség elve.” (FI) Ez történik napjainkban. És mi újra meg újra elfelejtjük, hogy szabad embereknek születtünk!
Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6
Advent van
Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.
2022.12.2.
Az értékes festővászon története
A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.
2022.11.29.