Józsi, hol vagy?
Nem, ez nem Kovács Kati egykori slágerének címe, ez egészen más.
Vagyis nem egészen, mert ő is Józsit hívja, s ő is hasztalan...
Sokféle házi kedvencről hallottam már mendemondát, megható történetet, de ez a mostani, egy tényleg ritkaságszámba menő, különleges állatról szól.
Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején egy Józsi névre hallgató varjú számtalan különleges tettével hívta fel magára a figyelmet. Az egyik ilyen érdekes történet úgy kezdődött, hogy Józsit rendkívüli módon érdekelték az iskola padjaiban lévő tintatartók. Az első fázisban, a hegyes csőrével az elejétől a végéig minden padon kihúzta a reteszeket, amelyek lehetővé tették azt, hogy az üvegcséket ki lehessen emelni a mélyedésből. Második próbálkozása az volt, hogy szépen kiemelte őket, és a padra helyezte. Igen ám, de egyszer megtörtént, hogy a tinta kidőlt, és lefolyt a padlóra. Szegény szárnyas „gondolkodóba“ esett – majd cselekedett. Az egyik asztalon megviselt cimbalom pihente ki a gyerekek által okozott megpróbáltatásait, egy vászontakaró alatt. Józsi odarepült, és a lepelt a csőrével szorítva a folthoz cipelte, s a világ legtermészetesebb módján, suta mozdulatokkal törölni kezdte feje ide-oda mozgatásával.
Gondolta volna valaki, hogy létezik ilyen?
A másik történet szintén megható, ugyanis Józsi gazdája sokat utazott otthona és az iskola között, s bizony volt, hogy besötétedett, mire hazaért. Félt, mint minden tízéves, de nem volt más választása, nem volt iskola a falujában, tanulni meg, ugye, kellett. Egyik este, amikor leszállt a vonatról, különleges vendég várta a peronon. Józsi volt az, majd vidám szárnycsapásokkal felrepült a vállára, s már csak az hiányzott, hogy megszólaljon: „Ne félj, én vigyázok rád…”
Józsi több mint tíz évig családtag volt, óvták minden bajtól, de azt, hogy valaki ellopja, nem tudták megakadályozni. Soha többé nem hallottak felőle...
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6
Advent van
Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.
2022.12.2.
Az értékes festővászon története
A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.
2022.11.29.