Józsi, hol vagy?


Nagy Erika  2013.4.22. 4:15

Nem, ez nem Kovács Kati egykori slágerének címe, ez egészen más.

Vagyis nem egészen, mert ő is Józsit hívja, s ő is hasztalan...

Sokféle házi kedvencről hallottam már mendemondát, megható történetet, de ez a mostani, egy tényleg ritkaságszámba menő, különleges állatról szól.

Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején egy Józsi névre hallgató varjú számtalan különleges tettével hívta fel magára a figyelmet. Az egyik ilyen érdekes történet úgy kezdődött, hogy Józsit rendkívüli módon érdekelték az iskola padjaiban lévő tintatartók. Az első fázisban, a hegyes csőrével az elejétől a végéig minden padon kihúzta a reteszeket, amelyek lehetővé tették azt, hogy az üvegcséket ki lehessen emelni a mélyedésből. Második próbálkozása az volt, hogy szépen kiemelte őket, és a padra helyezte. Igen ám, de egyszer megtörtént, hogy a tinta kidőlt, és lefolyt a padlóra. Szegény szárnyas „gondolkodóba“ esett – majd cselekedett. Az egyik asztalon megviselt cimbalom pihente ki a gyerekek által okozott megpróbáltatásait, egy vászontakaró alatt. Józsi odarepült, és a lepelt a csőrével szorítva a folthoz cipelte, s a világ legtermészetesebb módján, suta mozdulatokkal törölni kezdte feje ide-oda mozgatásával.

Gondolta volna valaki, hogy létezik ilyen?

A másik történet szintén megható, ugyanis Józsi gazdája sokat utazott otthona és az iskola között, s bizony volt, hogy besötétedett, mire hazaért. Félt, mint minden tízéves, de nem volt más választása, nem volt iskola a falujában, tanulni meg, ugye, kellett. Egyik este, amikor leszállt a vonatról, különleges vendég várta a peronon. Józsi volt az, majd vidám szárnycsapásokkal felrepült a vállára, s már csak az hiányzott, hogy megszólaljon: „Ne félj, én vigyázok rád…”

Józsi több mint tíz évig családtag volt, óvták minden bajtól, de azt, hogy valaki ellopja, nem tudták megakadályozni. Soha többé nem hallottak felőle...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3