Karácsony-láz
Mikor mondják azt Amerikában, hogy „I do the bevásárlás”?
rá, hogy mikor? Vagyis nem, nem ez érdekel! Hanem inkább az, hogy mi, a gazdag szókincsű magyar nyelvünkkel, miért használunk olyan torz és idétlen szavakat, mint például a shoppingolni. Még csak értelme sincs! Bevásárlásolni? Tiszta őrület!
A minap a rádióban a karácsonyi előkészületekről volt szó, és ekkor vágott fejbe ez a kifejezés. Régóta hallani már, de ezúttal nagyon felbosszantott. Két ok miatt is: az egyik inkább nyelvészeti kérdés. A másik pedig az, hogy ma már nem lehet a karácsonyról úgy beszélni, hogy ne hangozna el valamilyen formában a pénzköltés. Olyan ez, mintha a karácsony csupán egy lecsupaszított pénz-áru-csere tranzakcióvá sorvadt volna. A hagyomány teljesen eltűnni látszik, és vele a hagyományos szándékok is. Mert felmenőink idejében még
várakozásról beszéltek meg betlehemes játékról, meghitt családi együttlétről, gyertyagyújtásról, békéről, szeretetről, bensőséges ünnepről.
Mára, úgy érzem, az örömszerzés domborodott ki a célok közül, ami nem is lenne baj. A baj ott kezdődik, amikor mindenki túl akarja licitálni a másikat, és a flancosabbnál flancosabb ajándékokra már-már tébolyultan veti rá magát, és boltból boltba rohan, és ebben a görcsös igyekezetben pont a lényeg sikkad el. A mézeskalácsot és a bejglit végül készen kell megvásárolni, az ajándékokat meg – lehetőség szerint – a nagyobb áruházakban csomagoltatjuk be, és megvesszük a műfenyőt műhóval és műdíszekkel, és egy Mennyből az angyalnyi időnk sem marad szeretni.
Az időnkből és az energiánkból már nem futja az éjféli misére meg a betlehemesre, és tulajdonképpen magára az ünnepre sem. Elégnek a csillagszórók, elfogynak a szaloncukrok, és mi ott állunk fáradtan és üresen az összegyűrt csomagolópapírok halmán, és már megint nem akarjuk elhinni: Vége, ennyi volt? Hát ezért güriztünk egész decemberben?
Igen, sokaknak tényleg csak ennyi volt. Igen, például azoknak, akik halloween partyt rendeznek október végén, és Valentin-napot februárban, de fogalmuk sincs, mondjuk, arról, hogy mit neveztek a nagyszüleik Adventnek. Nincs is idejük ezen töprengeni, hiszen kóros shoppingolás-lázban égnek.
Azt hiszem, jó figyelmeztetés volt ez a rádióadás, és még éppen időben fejbe koppintott. Ha tudatosítjuk azt, hogy kinek mi a fontos a karácsonyban, akkor tudatosan tudunk készülni rá. Én szeretném magam sütni és díszíteni a mézeskalácsot, magam csomagolni az ajándékokat, amiket – ha sikerül – magam készítek el.
És szeretnék az ünnepre figyelni, és őszintén írni a képeslapokra: Áldott, békés karácsonyt kívánok!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Önfeladás
Sokféle nézet létezik azzal kapcsolatban, milyen fejlődési fokon áll jelenleg az ember. Az egyik, hogy sosem látott lehetőségekkel rendelkezik, a másik, hogy az agyunk éppen leépülőben van.
2026.11.16.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2026.11.13.
Energiavámpírok
Korunk vámpírjai mindenhol ott vannak: nem a vérünket szívják, hanem az energiánkat.
2026.10.7. 14
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
