Karácsony, ma


Márik Alica  2009.12.22. 22:42

Igazán tudjuk, mit jelent? Hogy mit ünneplünk, miért díszítünk fenyőfát, és minek a tiszteletére?

Kétlem...

Nemcsak katolikus vagyok, hanem hívő ember is. Hiszek Istenben, hiszem, hogy mindig velünk van, és hiszem, hogy semmi sem történik véletlenül. Így, karácsony tájékán egyre gyakrabban gondolok az ünnep igazi értelmére, lényegére, jelentésére, erejére. Az emberek boldog ünnepeket kívánnak egymásnak, majd továbbsietnek -- miközben egyáltalán nem látszik az arcukon a boldogság legkisebb jele sem.

A napokban egy konkrét programot készültünk megtekinteni, de a rossz útviszonyok miatt jóval korábban indultunk el. Mivel így maradt időnk, férjem és lányom társaságában megálltunk egy plázában, hogy fogyasszunk valami "egészségtelent", és kíváncsi voltam a kirakatok karácsonyi díszítésére is. Lenyűgöztek: csillogtak, villogtak, látványosak voltak. Egyvalami azonban megdöbbentett. Az ünnepnek ugyanis a gyerekeken kívül egyetlen felnőtt sem örült. Mintha robotok járkáltak volna üzletbe be és üzletből ki... Mintha be lettek volna programozva: "Árleszállítás. Ne gondolkozz! Lépj be! Vedd meg! Nem baj, ha nincs rá szükséged... Vedd meg!"

Hova tűnt a szemekből a várakozás öröme? Az ajándékozás vágya? Az álmok valóra váltása, a kívánságok teljesítése? Ugyan minden ünneplőbe öltözött: aranyhajú, mosolygó báb-angyalkák, de szürke egerekként rohangáló emberkék. Gondterhelt arcok, fáradt testek, unott tekintetek.

Láttam a karácsonyi készülődést, de nem láttam a várakozást. Úgy tűnt, mintha ez az ünnep is a hétköznapok mókuskerekének számítana már, mintha csak egy kötelező terminus lenne a naptárunkban. Minél hamarabb túl akarunk lenni rajta, ahelyett, hogy átélnénk a varázsát, minden pillanatát.

Tényleg: tudjuk egyáltalán, kinek a születésnapját ünnepeljük karácsonykor?

Akik tudják, ne feledjék el meghívni őt az ünnepi asztalukhoz! Akik viszont már nem emlékeznek, frissítsék fel emlékeiket!

Épp itt lenne már az ideje!

Fordította: Póda Erzsébet



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.