Kire ütött...?


Puha Andrea  2013.7.18. 4:53

Ujjbegyeim végigaraszolnak az arcbőrömön, szinte kivasalom minden vonásom, közben gondolataimba mélyedek.

Aztán felállok, megigazítom a szőnyeget – nem áll rendesen. Sürgök-forgok, mígnem egyszer csak megtorpanok a felismeréstől: minden mozdulatom olyan anyus!

És tényleg: anyu olyan, mint a mama volt. És ahogy egyre inkább eljár felette az idő, egyre mamásabb. Az alkata, a kezei, a mozdulatok. Persze vannak saját, anyus vonásai, de ha az ismerősök ránéznek, mindig az az első gondolatuk, hogy tiszta Kovács-mama. Aki sütöget, családiassá teszi az otthont.

Egyre inkább azt veszem észre, hogy átveszem anyu elveit, egy-két szavát, csipkelődős stílusát, mániáit. És nemcsak magamon figyelek meg ilyen változásokat. Rengeteg nőt, lányt látok a közelemben, akik anyjuk fiatalabb kiadásai. Mindig megmosolyogtat az a parafrázis, amelyet sokszor hallok: Kire ütött ez a gyerek? Néha a szülők nem veszik észre gyerekeikben a hasonlóságot. Elfelejtik, hogy bizony, ez nemcsak genetika, volt honnan tanulnia a gyereknek.


Ez egészen addig szép és jó, míg jó dolgokat tanulnak el és vesznek át. Ez elkerülhetetlen folyamat. A gyermek (jó esetben) együtt él a szüleivel, és azt teszi, amit otthon példaként lát. Akarva-akaratlanul is azt veszi példaértékűnek, hiszen más családi modellekbe, viselkedésmintákba nincs olyan mély betekintése. Ezért van az, hogy a lányok gyakran olyan párt keresnek maguk mellé, mint az édesapjuk volt. Vagy azért kezelik úgy a konfliktushelyzeteket, ahogy, mert otthon is úgy látták. A gyerek nemcsak a nevelésből tanul, hanem abból is, amit lát.

Éppen ezért fontos figyelnünk arra, hogy mit teszünk otthon a zárt ajtók mögött a gyerek előtt. Mert nem baj, ha átveszünk egy rossz konfliktuskezelő módot, mert megtanulhatjuk, hogyan tegyük másképpen. Nem baj, hogyha rendmániásak leszünk, mert az munka mellett úgyis enyhül. De az már baj, ha agressziót lát a gyerekünk otthon, mert nagy a valószínűsége, hogy ő is agresszív személyiséggé válik majd. És az sem jó, hogyha azt látja, hogy a szemetet az utcára szórjuk. Mert evidensnek fogja tartani, hogy a hulladéknak az utcán a helye és nem a szemetes kosárban.

A szülők felelőssége e tekintetben nagy. Erre az alábbi videó drámai képsorokkal hívja fel a figyelmet. A gyerek lát és imitál.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2019.1.3.    14


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1