Mi kifizetődő?


Oriskó Renáta  2014.7.22. 3:57

Ha nem kifizetődő jónak, barátságosnak lenni, akkor mégis milyennek kifizetődő?

Úton hazafelé. Már csak egy megálló. Felszállók, leszállók. Ő is megindult a tömeggel. Mióta leszállt a vonatról, a beszélgetés járt a fejében. Nem tudta hova tenni a hallottakat. Akaratán kívül lett fültanúja két lány csevegésének. Nem akart hallgatózni, de ha valakik kényszert éreznek arra, hogy harsányan a világba kiáltsák a véleményüket, ám legyen. A két lány azt ecsetelte, mennyire nem kifizetődő úgymond jónak lenni. Mert ezzel visszaélnek meg kihasználnak, és sorolták az okokat a végtelenségig.

Nem értette... Mióta mérjük a jóságot, a kedvességet abban, hogy mennyire éri meg? Lassan ott tartunk, hogy a természetes dolgokat tekintjük természetellenesnek. Természetellenesnek vesszük azt, ha kedvesen köszönnek az üzletben, ha ránk mosolyognak az utcán ismeretlenül. Azt is, ha valaki jó hozzánk, csak úgy magától, nem várva cserébe semmit. Bizalmatlanok vagyunk. Már talán attól is megijedünk, ha valaki őszintén megkérdezi, hogy vagyunk, mi van velünk. Mert ma inkább az járja, hogy falakat húzunk magunk köré, meg álarcokat veszünk fel.


Mikor kezdődött ez, hogy a valódi emberi természeten, az őszinte emberi gesztusokon, reakciókon lepődünk meg? Lassacskán természetesnek vesszük a gorombaságot, a rohanó világot, az egymás iránti közömbösséget. Szinte már ezt tekintjük helyesnek. S meglepődünk, ha valaki szép napot meg jó munkát kíván nekünk, úgy igazán őszintén...

És ha nem kifizetődő jónak, barátságosnak lenni, akkor mégis milyennek kifizetődő? Beképzeltnek, nagyképűnek, arrogánsnak, nyersnek, képmutatónak, pénzhajhásznak, irigynek? Kifizetődő az, ha átnézünk vagy átgázolunk a másikon?

Miközben így gondolkodott, érezte, hogy felkavarták a mondatok. Közben hazaért. A lépcsőház bejáratánál összefutott az egyik szomszéddal, aki vidáman üdvözölte őt. Talán a vonaton utazó lányok ebben is valami hátsó szándékot sejtettek volna, ő viszont még mindig ezt tekinti természetesnek, úgy, mint – remélhetőleg hozzá hasonlóan – még sokan mások.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.   


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2019.12.1.   


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2019.11.24.    11


Igaz barátság

Jády Mónika

Befutott a távolsági busz. Egy idős néni mellé ültem le.

2019.11.8.   


Pénz nélkül

Póda Erzsébet

A pénz fontos dolog: boldogság és bánat, gazdagság és szegénység forrása.

2019.11.3.   


Normális

Póda Erzsébet

Világunk rohamosan változik. Ma már az a normális, ami még pár évtizeddel ezelőtt nem normális volt.

2019.9.25.    35


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2019.8.24.    14


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2019.7.29.   


Míg a halál el nem választ

Dráfi Emese

Szomorú út ez. Gondolataimba merülve egyre csak nyomom a gázt.

2019.5.11.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2019.5.5.  2    3