Mit tegyünk?

Juhos Katalin  2007.12.2. 18:47

Értsd meg önmagad, s fogadj el másokat!

Hazafelé a vonaton egy évfolyamtársam anyukájával utaztam. Arról beszélt, hogy nem tudja mitévő legyen. Lánya rengeteget tanul, és mindig fáradt. Hétvégenként nem kívánkozik bulizni, szórakozni a barátaival. Már furcsának tartja az édesanya is, hogy lányának semmihez nincs kedve. Megfordult a fejében, hogy talán rossz társaságba keveredett, de akkor eljárna szórakozni. Néha átmegy valamelyik barátjához egy kicsit beszélgetni, de gyakorta közös tanulás lesz a beszélgetésből.

A lány valószínűleg a kitűzött céljait szeretné elérni, mint manapság (majdnem) minden fiatal. Céljai eléréséhez, úgy érzi, szüksége van a sok tanulásra, a pluszgyakorlásra. Diák lévén csak azt tudtam tanácsolni az anyukának, hogy a jó jegyekért dicsérje meg a lányát, és próbáljon többet beszélgetni vele, valamint ösztönözze relaxációra, pihenésre.

Miután az anyuka leszállt, egyedül folytattam az utazást. Zenét hallgattam, és a hallottakon gondolkodtam. Oda jutottam, hogy bizony tényleg túlterheltek vagyunk. Ez nem csupán hallucináció. Természetesen minden fiatalnak más-más céljai vannak az életben. A komoly célok elérésének érdekében küzdenünk kell, s a küzdés áldozatokkal jár. De vajon érdemes ekkora áldozatot hoznunk?

A tanulás tudást eredményez, a barátok szerzése pedig támaszokat a jövőben. Szükség van mindkettőre, de a napi huszonnégy óra kevés mindenre. Talán az iskolarendszert kellene megváltoztatni, talán az egész világot. Mivel ez nem lehetséges, fontossági sorrend szerint kell tenni a dolgainkat. Gyakorta ezt a sorrendet nagyon rosszul állítják fel a fiatalok.

Kamaszkori cselekedeteink, gondolkodásunk, megítélésünk nagyban befolyásolják jövőnket. A szülőknek megértésre van szükségük, hiszen a rengeteg problémától gyakorta feszültek. De a kamaszokat is meg kell érteni, mert az ő gondjaik sem egyszerűek, bármennyire is annak tűnnek.

Nehéz lenne megmondani mi a megoldás, de a megértés, a problémák megvitatása sokat segíthet.

Hozzászólások

@

Küldés