Mit tegyünk?
Értsd meg önmagad, s fogadj el másokat!
Hazafelé a vonaton egy évfolyamtársam anyukájával utaztam. Arról beszélt, hogy nem tudja mitévő legyen. Lánya rengeteget tanul, és mindig fáradt. Hétvégenként nem kívánkozik bulizni, szórakozni a barátaival. Már furcsának tartja az édesanya is, hogy lányának semmihez nincs kedve. Megfordult a fejében, hogy talán rossz társaságba keveredett, de akkor eljárna szórakozni. Néha átmegy valamelyik barátjához egy kicsit beszélgetni, de gyakorta közös tanulás lesz a beszélgetésből.
A lány valószínűleg a kitűzött céljait szeretné elérni, mint manapság (majdnem) minden fiatal. Céljai eléréséhez, úgy érzi, szüksége van a sok tanulásra, a pluszgyakorlásra. Diák lévén csak azt tudtam tanácsolni az anyukának, hogy a jó jegyekért dicsérje meg a lányát, és próbáljon többet beszélgetni vele, valamint ösztönözze relaxációra, pihenésre.
Miután az anyuka leszállt, egyedül folytattam az utazást. Zenét hallgattam, és a hallottakon gondolkodtam. Oda jutottam, hogy bizony tényleg túlterheltek vagyunk. Ez nem csupán hallucináció. Természetesen minden fiatalnak más-más céljai vannak az életben. A komoly célok elérésének érdekében küzdenünk kell, s a küzdés áldozatokkal jár. De vajon érdemes ekkora áldozatot hoznunk?
A tanulás tudást eredményez, a barátok szerzése pedig támaszokat a jövőben. Szükség van mindkettőre, de a napi huszonnégy óra kevés mindenre. Talán az iskolarendszert kellene megváltoztatni, talán az egész világot. Mivel ez nem lehetséges, fontossági sorrend szerint kell tenni a dolgainkat. Gyakorta ezt a sorrendet nagyon rosszul állítják fel a fiatalok.
Kamaszkori cselekedeteink, gondolkodásunk, megítélésünk nagyban befolyásolják jövőnket.
A szülőknek megértésre van szükségük, hiszen a rengeteg problémától gyakorta feszültek. De a kamaszokat is meg kell érteni, mert az ő gondjaik sem egyszerűek, bármennyire is annak tűnnek.
Nehéz lenne megmondani mi a megoldás, de a megértés, a problémák megvitatása sokat segíthet.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Ne gyere közel!
A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.
2021.5.11. 1
A bűvös szív
Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.
2021.4.19.
Karácsonyi adok-kapok
Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.
2020.12.17. 17
Monitor
Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.
2020.10.15.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2020.10.5. 2
Átverés vagy valóság?
Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...
2020.9.9.
Fogalomvadászat
Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?
2020.7.30.
Szétválasztott családok
Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!
2020.5.31.
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2020.5.2. 2 3