Nem, nem, soha!


Fodor Tekla  2010.5.28. 5:02

Belenéztem a telefonjába, s elszörnyedtem! – mesélte minap a barátnőm.

Természetesen szakítottunk – folytatta. Majd ezt követte néhány órányi csajos beszélgetés, sírás, nevetés, és a végkövetkeztetés levonása: többet ilyen nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert nem korrekt a másik féllel szemben, hanem ezért is, mert az ilyen incidenseknek általában negatív következményei vannak.

Sajnálatos módon a barátnőm számára itt véget is ért a történet, de számomra nem. Emlékezetemben kezdtem kutatni, hogy pár évvel ezelőtt mikor, mi okból néztem bele párom, nővérem, barátnőim vagy szüleim telefonjába. Mert bármennyire nem helytálló, bizony hol a kíváncsiság, hol a bizalmatlanság, sőt néha az unalom is rávezetett némi „kukkolásra”: üzenetek, kimenő hívások, bejövő hívások, sablonok, fotók stb.

De mi volt az oka annak, hogy ilyen nevetséges megoldáshoz folyamodtam? Féltékeny voltam, és abban reménykedtem, hogy nem találok semmit, és majd mások üzeneteinek elolvasásával oszlatom el a gyanúm? Esetleg úgy éreztem, hogy párom nem oszt meg mindent velem, és ilyen sajátos, téves módon szerettem volna életének minden kis szeletének része lenni? Most már tudom: hiba volt arra a szintre lealacsonyodni, mások kis kütyüjében keresgélni, még abban az esetben is, ha nagyon ritkán fordult ez elő, hiszen telefonunk a magánéletünk apró kis részét képezi. Hasonlóan az e-mailjeink jelszava, beszélgetéseink milyensége. Barátnőmmel ellentétben én a „szerencsések” táborába tartozom, ugyanis titkom féltve őriztem, ám egy dolog biztos: ha lebuktam volna kedvesem előtt, nagy valószínűséggel elveszítettem volna őt.

Ma már nemet tudok mondani a kutatásnak, pedig kíváncsi természetem szinte sosem hagy nyugodni. De ha magamból indulok ki, és arra gondolok, hogy mások, barátok, vagy épp idegenek, szöveges üzeneteimet olvasnák, bizony ferde szemmel néznék rájuk, haragom pedig néhány napig biztosan megmaradna.

Nem számít, hogy van titkolnivalónk vagy épp nincs, íratlan szabályként kell jól a buksiba vésni: másnak a telefonjában „turkálni” tilos.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Valakik és tényezők

Póda Erzsébet

Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.

2024.4.18.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.