Példakép


Dóra Dalma  2011.9.30. 4:38

Miért kémleled a tükröt bánatos tekintettel?

Hiába nézed órákig megrajzolatlan, műsírástól felpuffadt arcodat, a rég látott élettel teli tekintetet nem varázsolhatod vissza egy pálcasuhintással. Láthatatlan drótokon rángatva bohóckodsz, de látom, hogy a színlelt kacagás mögött csak egy megfásult, elkenődött arc néz vissza. Pattogsz, mint egy elárvult teniszlabda az objektív előtt, és folyamatos csacsogásoddal még csak lehetőséget sem adsz megbúvó gondolataid felszínre törésének.

De miért is tennéd? Mindenkinek könnyebb, ha csak a felszínt kapirgálja. Hisz ki vágyna arra, hogy leereszkedjen a gondozatlan, mocsaras mélységbe, netalántán olyan mélyre jutva, hogy még a végén véletlenül meg találjon fulladni? Jobb ez így mindenkinek, főleg neked, te főmajom úr! Bár a nyájad bedől a pásztor csuhádnak, de engem nem versz át. Én látom szőrös, embertelen tested az álruha alatt. Átlátok minden precízen megszerkesztett mozdulatodon, tökéletességig fejlesztett gesztusodon, minden reggel újrarajzolt mosolyodon.

Egy kicsit talán vigasztal a gondolat, hogy tudom, egyszer majd eljön az a pillanat is, amikor agyad lecsatlakozik a tartályról, és a képernyőn kívül találod magad. Akkor majd látni fogod azt az agyoncicomázott bábut, amit belőled farigcsáltak, de akivé sohasem váltál igazán. Undorodva fogod megsemmisíteni a fennmaradt szalagokat, tornyosuló újságcikkeket, azzal a tudattal, hogy te sohasem felejtesz, míg a többi már emlékezni sem képes rád. Talán rájössz majd, hogy sem a főmajom, sem a nyáj nem embernek való szerepkör.

De tudod mit? Jobb, ha nem jössz rá. Hisz sokkal jobban járnál, ha ezt a gondolatot még csírájában elfojtanád, és örökre törölnéd. Hiszen, ha nem sikerülne gyökerestül kiirtani, akkor jogosan kérdezhetnéd, hogy létezhet-e bárki ezeken a kategóriákon kívül, és még – ne adj’ Isten! – rájönnél, hogy valójában az egésznek semmi értelme...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.   


Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.