Pimasz


Nagy Erika  2012.2.21. 6:07

A pályaudvaron rengeteg fiatal gyűlt össze, hogy az iskola végeztével hazajussanak az otthonukba.

Voltak, akik szolidan nevetgéltek, beszélgettek, de voltak olyanok is, akik ordibáltak, vihogtak és persze a cigarettás dobozok is előkerültek a táskából, zsebekből. Majd amikor elszívták, nem a hamutálba dobták a csikket, hanem elpöckölték jó messzire. Látta ezt egy szintén buszra várakozó hölgy is, és megpróbált viccesen közelíteni a problémához, gondolván, hogy célt érnek szavai.
- Fiatalember, van egy jó hírem! - mondta neki mosolygós arccal.
- Igen, és mi az? – kérdezte bamba képpel a srác.
- Képzelje, feltaláltak a szemétkosarat! Itt van ni, látja?
- És akkor mi van? – bökött vissza pimaszul.
- Csak az, hogy ha felveszi a csikket, abba bele lehet dobni.
- Miért venném fel?
- Azért, mert ha mindenki eldobja a szemetét, hamarosan térdig járunk a piszokban.
- És akkor mi van? – hadarta a suhanc, mint akinek megakadt a lemeze.
- Kosz, mégpedig nagy – mondta a hölgy, majd megjegyezte, otthon is így szemetel?
- Köze hozzá? – kérdezte az egyre szemtelenebb fiatal.
A hölgy feladta, de azért még oda vetette, hogy nyilván az otthonában is ilyen állapotok uralkodnak, különben nem viselkedne így.
- Nem mindegy az magának?
A srácok pökhendin konstatálták egymás között, hogy ezt jól megmondták az öreglánynak, minek üti az orrát olyanba, ami nem tartozik rá. A vén szipirtyó foglalkozzon csak magával, és ne piszkálja a fiatalokat.
De valóban nem tartozik rá? Komolyan érdekelne egy statisztika, hogy az utcán heverő hulladék hány százalékát teszi ki az eldobott csikk. Mert hogy ebből van a legtöbb szemét, az szinte biztos.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Valakik és tényezők

Póda Erzsébet

Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.

2024.4.18.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.