Szofia


Nagy Csivre Katalin  2014.6.16. 3:00

„Amikor megszülettél mindenki nevetett, csak te sírtál. Éld úgy az életed, ha meghalsz, mindenki sírjon, és csak te nevess!"

Nem léphetek túl ezen a citátumon, amely ki tudja honnan ered. Ez az idézet jutott eszembe, mikor hírül kaptam a szomszéd kislány születését. Szofia. Reggel jött a világra. Megérkezett. Boldog család fogadta. Ajándékul kapott egy életet, néhány évtizedet. Milyen kevés ez az örökkévalósághoz mérve! Néhány évtized a csomagban. Ajándék a magasságostól. Mit kezd majd vele? Tudhatjuk? Mit tanácsolhatnánk neki?

Szofia – jelentése: bölcsesség. A legjobb ómen. Mi, vagy inkább ki (!) hívható elő a csöpp csecsemőből? Hol várakozik rá a sors? Mire hivatott ebben a világban? Európa ezen a részén, épp ebben az országban, épp ebben a családban?


– Áldott az érkező – így köszöntjük a megszületőt. Áldott. Kudarcot vallott világunkban is az. Szofia bölcsességére van itt égető szükség. A vén Európa kellős közepén, pontban a szívében. Amire az ördög régesrég rászabadította a kapzsiságot, a megbutult nacionalizmust és a rasszizmust, a globális mértéktelenséget. Lassan nyilvánvalóvá válik: az ördög mi vagyunk. A keresztény Európa bajban van. Pontosabban fogalmazva: a keresztény ember. Sőt! Az ember maga. Mert az ember ilyen, ilyen a természete. Elégedetlen. Ami éppen most van, az sosem elég. Vagy sosem elég jó. Mindig lehet a többért iparkodni, protekcióért imádkozni a templomban. Ügyesen ideológiát kovácsolni emberi hazugságokból. Valakinek jól áll a szénája – mondogatjuk. Másnak rosszul áll.

Mindegy is, milyen a világ, Szofia elindult benne. Ahogy egykor elindult mindenki, én is.
Két dolgot nem tud kikerülni a halandó: ítél és ítéltetik. Minden nap új nap indul. Minden nap új pálcát tör. Minden nap változik. Minden változik, elmúlik, és helyet ad valami másnak. A dolgoknak pontos értelme, oka van. Szofia ideérkezett. Véletlenül, vagy okkal és értelemmel születik oda, ahol a sorsa titkon, reménykedve várakozik rá? Ezzel a kérdéssel elszámol egyszer ő maga, ha felteszi valamikor az egyetlen igaz és őszinte kérdését önmagához: Megtettem mindent, amit megtehettem?

Szofia. Bölcsesség. Jövő. Remény.

Még aznap este hírül kaptam, hogy Fáni néni utolsót sóhajtott, mielőtt végleg megpihent volna. Lánya kezét szorongatva az suttogta: „Megtettem mindent, amit megtehettem.” Nem léphetek túl a citátumon, amely ki tudja honnan ered, s hová tart: „Amikor megszülettél mindenki nevetett, csak te sírtál. Éld úgy az életed, ha meghalsz, mindenki sírjon és csak te nevess!"



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1