Tömeg


Puha Andrea  2010.4.19. 17:12

Azon gondolkoztam, miközben elhaladt mellettem pár puccba vágott fiatal, hogy unom.

Unom ez a világot. Unom, hogy a férfiak látják bennem a nőt, ám a többire nem kíváncsiak. Unom, hogy az emberek nem vállalják fel az érzelmeiket, és pókerarcot viselnek. Hogy elvárják, hogy nyílt lapokkal játsszam, de ők nem teszik. Hát kösz! Bocs emberek, de ebből nem kérek!

Mi van ma a pasikkal? Miért gondolják azt, hogy a férfi attól férfi, hogy nem mutatja ki az érzelmeit? Miért gondolják azt, hogy a nők csak a járgányra mennek és a pénzre? Hogy az elég egy kapcsolathoz? Hogy a nők a flegma dumákra vevőek? Néha, mikor egy pasi az autójával kérked, vagy nem elégedett az aktuális verdájával és menőbbre vágyik, kedvem lenne a fejéhez vágni egy széket, vagy csípősen beszólni, hogy vegyen magának egy rollert.

És mi van a nőkkel? Miért kell nekik az, hogy a férfi menő kocsiban feszítsen, és mindent fizessen? Hogy felvágjon, és vele is nagyképűen viselkedjen? Hogy úgy nézzen rá, mint egy babára, amit mutogathat? Ennyi elég lenne egy közös élethez? Egy kapcsolathoz? Kávézókban szoktam elgondolkozni az ilyen csajokon, mikor végigkóstolják a fél ital- és étlapot, hiszen úgyis a párjuk fizeti. Nekem valahogy lesülne a képemről a bőr, ha rám szórná a pénzét a párom. Van önérzetem, én is tudok fizetni, különben is jóleső érzés, hogy van saját kasszám.

Ám legyen! Zsák a foltját. Vannak nők, akiknek ilyen igényeik vannak. Vannak férfiak, akik úgy nőnek fel, hogy a férfi akkor kemény, ha nem sír. Hogy nem panaszkodik, tehát nem gyenge. Helyette elmegy órákig horgászni, autózni, nyeli az ideget, aztán játssza tovább a pókerjátékot. Hányszor volt, hogy beszélgettem valakivel, hülyéskedtünk, bolondoztunk, jól éreztük magunkat, mégis úgy éreztem, fényévekre van tőlem! Egyszerűen azért, mert nem engedte, hogy megismerjem. Soha nem panaszkodott, nem mesélt magáról, nem voltak saját gondolatai, véleménye. Olyan volt, mint egy vadidegen. Pedig szeretem, ha valakit megismerhetek. Szeretem, ha elmond magáról dolgokat. Ha nem játszik, hanem önmagát adja. Ha megfelezzük a költségeket. Ha felülünk a buszra, és úgy megyünk valahova. Ha sétálunk, nézzük a természetet és beszélgetünk. Egymásról, az emberekről, az életről.

Mi van ma az emberekkel? Miért nem figyelnek egymásra? Miért játszanak szerepet? Miért csak a pénz az első? Talán mert ilyen a világ. Fájdalmas. Csalódunk és bezárkózunk, pedig nem kellene. Saját magunkkal tolunk így ki. Eldöntjük, hogy nem nyílunk meg többé, és így megszűnünk önmagunk lenni. Kiveszik belőlünk a bizalom, később már elfelejtjük, hogyan kell megnyílni a másik előtt. Inkább rohanunk, hogy ne kelljen éreznünk. Olyanok vagyunk, mint egy hatalmas anonim tömeg. Elfelejtünk megállni, és figyelni. Pedig néha jó, mikor az ember csak áll, tájékozódik, figyel és beszívja magába a környezetet. Mondjuk, mikor megy a nagypörgő a búcsúban, és elkapod egy gyerek vidám arcát. Vagy mikor megcsillan az első tavaszi napfény a tó felszínén. És hirtelen úgy érzed, te vagy a fény, a víz.

Mi lenne, ha most megállnál? Csak egy percre. Meg mernél állni?



Hozzászólások

Olvasó, 20. 04. 2010 14:32:16
Andi, mindig meglepsz, nagyon tartalmas cikkeket írsz!
    
Pandi, 20. 04. 2010 23:20:22 Re:
Örülök, hogy tetszett, remélem továbbra is meg tudlak lepni:)
szabokati, 21. 04. 2010 12:44:30 azért
Azért néznek a pasik a csajokra így, mert nagyon sok esetben így viselkednek a csajok.szerintem csak ezért.
    
Pandi, 21. 04. 2010 13:58:39 Re: azért
Nem cáfolom. Nagyon sok esetben valban ezért. De nem minden esetben.:)
@


A rovat további cikkei

Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    15


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2