Utazás


Sábitz Katalin  2007.4.3. 18:13

„Úgy tanuljatok, mintha örökké élnétek,/ úgy imádkozzatok, mintha ma meghalnátok!”

Amikor felszálltunk a vonatra, egy idős bácsi mellett volt már csak szabad hely.
-- Ó, jöjjenek csak, üljenek körül, fiatal lányok, maguk között én is megfiatalodom! Kedves, kedélyes, mosolygós szemű bácsika volt. Köré telepedtünk, ő pedig, mintha tényleg megfiatalodott volna! Majdnem egy órát utaztunk vele, és az egész utat végigmesélte.
-- Melyik megálló is volt ez? Pilisvörösvár? Ó, hát itt egyszer az történt…

És mesélt, mesélt, mesélt. Minden egyes állomásnál eszébe jutott valami, és ugyan szabadkozott, hogy összevissza fecseg nekünk, de csak elmondta, ami kikívánkozott belőle. De mi nem bántuk, általában úgyis csöndben utazunk: mindenkit lefoglalnak a saját gondolatai.

A bácsi pedig elmondta, hogy az a kopár föld, amit az imént hagytunk el, gazdag gyümölcsös volt egykor, vagy hogy abban a hosszú temetőben mennyi ismerőse nyugszik már. Közben nagyokat sóhajtott, jajistenemezett, időnként még dalra is fakadt.
-- Lányok, ezt nem ismeritek?
Némelyiket nem ismertük, de amikor rábólintottunk valamelyikre, megörült:
-- Na, ugye hogy ismerik! -- Aztán megint eszébe jutott valami. -- Solymár. No, hát itt meg az történt…

És azt hittük, vége-hossza nincs az emlékeinek. Mennyi minden történt vele, mennyi mindent látott már! Vajon nekünk is lesz majd ennyi érdekes mesélnivalónk, ha megéljük az ő korát? Vagy mi akkor is csöndben utazunk majd?

Később kérdezgetett minket az iskoláról: -- És várjátok már, hogy véget érjen az iskola?
Hamar rábólintottam.
-- Ó, ne várjátok! Higgyétek el, vissza fogjátok sírni ezeket az éveket! Ne várjátok a végét, úgyis hamar elmegy az idő…Lányok, ezt jól jegyezzétek meg: úgy tanuljatok, mintha örökké élnétek, és úgy imádkozzatok, mintha ma meghalnátok!

A vonat lassan bedöcögött a végállomásra, így a meséknek lassan vége lett. Miközben öltözködtünk, búcsúzóul még azt mondta: -- Lányok, tanuljatok! Ne sokat, de az igazat!

Most is látom magam előtt vidám, fiatalos tekintetét.

A minap kezembe akadt egy idézet Tim McGraw-tól: „Mindannyian különböző utakat választunk az életünkben. De bárhová is megyünk, mindenhová viszünk egy kis darabot mindenkiből.”

Igen, azt hiszem, ez csakugyan így van. Ezt a kedélyes bácsit nem fogom egyhamar elfelejteni. Azt mondta, ha a feleségével megélik, az ősszel lesz a 60. házassági évfordulójuk. Szívből kívánom, hogy még sok közös, boldog ünnepük legyen!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.9.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.