Zsákutca


Nagy Erika  2006.11.28. 17:13

Közel a harminchoz, teljesen tönkretette az életét. Ma már csak árnyéka régi önmagának.

Pár éve kezdődött, mikor egyetemre ment. Tanult, mert tanulnia kellett, hogy megfeleljen értelmiségi szülei elvárásainak.

Rossz társaságba keveredett. Évfolyamot ismételt, s ez arra ösztönözte szüleit, hogy tetemes összeget áldozzanak arra, gyermekükből legyen valaki. Lehet, hogy ez volt minden baj forrása? Mert állítom, oka volt annak, hogy a fiú a kábítószer rabja lett.

Vlado egy nap szülei tudta nélkül autózni vitte barátnőjét. Az útjuk hamar véget ért, baleset történt. Az autó totálkáros lett, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy túlélték. Zsuzska azonban súlyosan megsérült, hosszabb ideig ápolásra szorult. Kiderült, a srác kábítószer hatása alatt vezetett. Elrendelték számára a rehabilitációt. Pár napot töltött „odabent”, majd minden következmény nélkül hazajött, s ott folytatta, ahol abbahagyta. A szülők pedig fizették az őrültségeit. A totálkáros autó nem volt biztosítva, s a lány kezelése is tetemes összeget emésztett fel.

Egyszer teljesen megőrült: törött-zúzott mindent, kezet emelt anyjára, testvérére. Nem tudott uralkodni magán, s egyre több pénzt követelt -- és kapott is. Ha nem kapott, akkor arra vetemedett, hogy megverjen, majd kiraboljon valakit, csak azért, mert nem volt szimpatikus számára. Tette következményeként a bíróság jogerősen elítélte.

A szülők még ekkor sem adták fel, minden követ megmozgattak, halasztást kértek, s kaptak is. Csak akkor kellett börtönbe vonulnia, amikor befejezte a tanulmányait. Abbéli reményük, hogy a börtön jó lecke lesz Vlado számára, szertefoszlott, miután hazaengedték. Nem tanult a hibáiból, s folytatta a régi életét. Nem dolgozott, a szülők tartották el. Mindennaposak lettek a veszekedések, verekedések, züllött, lecsúszott egyének társaságában érezte jól magát. A szüleit életveszélyesen megfenyegette, s ők egy napon elmenekültek otthonukból.

Eladott mindent, ami mozdítható volt, hogy pénzhez jusson. A számlákat nem fizette, ezért villany, víz és gáz nélkül tengeti napjait. A szülők mára végleg lemondtak róla. Most őket okolja mindenért.

A kebelbarátok most is látogatják. Együtt butítják, mérgezik és ölik meg magukban mindazt, ami maradt még bennük ahhoz, hogy az emberek csoportjához tartozzanak. Az éjszakákon át tartó dorbézolás, hangoskodás megrémiszti a közelben lakókat, szinte félnek kimozdulni biztonságot nyújtó hajlékukból.

A szörnyű dolgok ellenére sajnálom őt, de semmit sem tudok tenni érte. Csak nézem, ahogy napról-napra soványabban, sápadtabban lép ki az ajtón.

Azon az ajtón, amely ha így folytatja, hamarosan végleg bezárul mögötte.

Foto: Mihály Krisztián



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.