A misztikus napforduló
A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...
Június legjelentősebb ünnepe a természethez kötődik. Az év legrövidebb éjszakáját üljük meg, amikor is a régi hiedelmek szerint varázslatos dolgokra kerül sor. A nyári napforduló éjjelén bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül.
Bolygónk valamennyi kultúrája ismeri ezt a néphagyományt. Világszerte tűzrakást vagy máglyát gyújtanak, melynek misztikus erőt tulajdonítanak. Ez a Nap, vagyis a fény sötétség feletti győzelmének az ünnepe. A tűz a világosság, a megtisztulás, az egészség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképe. Fényének ereje elűzi az ártó szellemeket. A pogány népeknél a spirituális vezetők hitték, hogy révületben képesek a testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljutni a holtak birodalmába, hogy útmutatást és segítséget kérjenek a holtaktról a számukra fontos kérdésekben. A kereszténység térhódításával a Nap fontossága háttérbe szorult, a tűzünnep mégis a néphagyományok közt maradt. Mivel a keresztény filozófiában is helye van a fény és a sötétség küzdelmének, ezért az ünnepet Keresztelő Szent János napjává tették.
A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak – és vannak ma is. Bizonyos leírások szerint a Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény szintén háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A tűz átugrása közben párosító vagy kiházasító dalokat énekeltek. Hála Istennek ezek az ősi szokások újjáéledtek és a mai napig élnek vidékeinken is, így sokan részesei lehetünk ennek a varázslatos ünnepnek.
Nagy Iván néprajzkutató a napfordulóval kapcsolatosan elmondta: – Őseink tudatosították, hogy közösségük valamilyen módon a világmindenség része, tehát összetartoznak egy hatalmasabb erővel. Megfigyelték a természet alakulásait, számon tartották a nyári (és a téli) napfordulót, a váltás momentumát. Ezt ünnepelték meg azzal, hogy összejöttek. A tűzugrás a Csallóközben is szokás volt, fennmaradt az írásokban: Gellében, Udvarnokban, a Duna-menti falvakban. Ilyenkor rigmusokat énekeltek, szerelemvarázslásra került sor. A tűz átugrása egy pillanat, amikor elemelkedünk a földtől, a mindenség felé. Ebben a szokásban benne van a gyógyítás, a tisztítás, a rossz elűzése – egy komplex misztikus néphagyomány számunkra.
Ugróczky István felvételei a Szedres-tanyán készültek
Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Az én karácsonyom
Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...
2025.12.24. 31
Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek
A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.
2025.12.20. 2 36
Luca napja
A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.
2025.12.12. 32
Remény, békesség, béke
Advent második hetébe lépünk, meggyújtjuk a második gyertyát az adventi koszorúnkon.
2025.12.6.
Eljövendő ígéretek
Újra elérkeztünk decemberhez, advent első vasárnapjához. Ez pedig az időben valaminek a végét jelzi, egy év, egy kor, egy korszak, egy állomás befejeztét, számadást a visszatekintés lehetőségével…
2025.11.29.
Szent András és a férjjóslás
Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.
2025.11.26. 15
Szent Orbán és a szőlőszüret
Az őszi hónapok egyik legfontosabb termésbetakarító munkája a szőlőszüretelés.
2025.5.24. 3
Húsvéti gondolatok
Jézus azt mondta: „Boldog az, aki már van, mielőtt létezne. Ha ti a tanítványaim lettetek és megfigyeltétek, megértettétek a szavaimat, ezek a kövek engedelmeskedni fognak nektek.”
2025.4.18.
A húsvét ünnepe
Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.
2025.4.18. 59
Tavaszelő magyar népszokásai
Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra, de más érdekességekkel is szolgál.
2025.3.7. 22
