A misztikus napforduló

Póda Erzsébet  2024.6.20. 22:38

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

Június legjelentősebb ünnepe a természethez kötődik. Az év legrövidebb éjszakáját üljük meg, amikor is a régi hiedelmek szerint varázslatos dolgokra kerül sor. A nyári napforduló éjjelén bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül.


Bolygónk valamennyi kultúrája ismeri ezt a néphagyományt. Világszerte tűzrakást vagy máglyát gyújtanak, melynek misztikus erőt tulajdonítanak. Ez a Nap, vagyis a fény sötétség feletti győzelmének az ünnepe. A tűz a világosság, a megtisztulás, az egészség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképe. Fényének ereje elűzi az ártó szellemeket. A pogány népeknél a spirituális vezetők hitték, hogy révületben képesek a testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljutni a holtak birodalmába, hogy útmutatást és segítséget kérjenek a holtaktról a számukra fontos kérdésekben. A kereszténység térhódításával a Nap fontossága háttérbe szorult, a tűzünnep mégis a néphagyományok közt maradt. Mivel a keresztény filozófiában is helye van a fény és a sötétség küzdelmének, ezért az ünnepet Keresztelő Szent János napjává tették.


A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak – és vannak ma is. Bizonyos leírások szerint a Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény szintén háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A tűz átugrása közben párosító vagy kiházasító dalokat énekeltek. Hála Istennek ezek az ősi szokások újjáéledtek és a mai napig élnek vidékeinken is, így sokan részesei lehetünk ennek a varázslatos ünnepnek.


Nagy Iván néprajzkutató a napfordulóval kapcsolatosan elmondta: – Őseink tudatosították, hogy közösségük valamilyen módon a világmindenség része, tehát összetartoznak egy hatalmasabb erővel. Megfigyelték a természet alakulásait, számon tartották a nyári (és a téli) napfordulót, a váltás momentumát. Ezt ünnepelték meg azzal, hogy összejöttek. A tűzugrás a Csallóközben is szokás volt, fennmaradt az írásokban: Gellében, Udvarnokban, a Duna-menti falvakban. Ilyenkor rigmusokat énekeltek, szerelemvarázslásra került sor. A tűz átugrása egy pillanat, amikor elemelkedünk a földtől, a mindenség felé. Ebben a szokásban benne van a gyógyítás, a tisztítás, a rossz elűzése – egy komplex misztikus néphagyomány számunkra.

Ugróczky István felvételei a Szedres-tanyán készültek

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.

Hozzászólások

@

Küldés