Fő az egészség?


Jády Mónika  2009.6.8. 7:00

Tegnap, amikor elhaladtam két nő mellett, hallottam, hogy az egyik ezt mondja a másiknak felháborodva...

...rekedt hangon: Időpontom volt a fogorvosnál, de nem vett be, mert náthás vagyok. Ahogy ezt hallottam, arra gondoltam, hogy én ilyen esetben le szoktam mondani az időpontot, hisz az orvosnak és nekem is egyaránt kellemetlen lenne, ha úgy kellene megvizsgálnia, hogy közben tüsszögök rá és folyik az orrom.

Aztán eszembe jutott, amikor télen a nőgyógyász szűk kis várójába bevonult egy férfi a párja kezét szorongatva. Aztán elkezdett orrot fújni, és szörnyen köhögni – úgy hárompercenként. Sajnos, nem tévesztette el a rendelőt, ő úgy gondolta, hogy muszáj a barátnőjét elkísérni a nőgyógyászati vizsgálatra, betegen is. Jó húsz percet szívtam egy levegőt a tapintatlan férfival (mert szerintem tapintatlan az, aki fertőző betegséggel emberek közé megy). Úgy három nap múlva már én is beteg voltam, több mint két hétig nyomtam az ágyat.

Múltkor mesélte az egyik ismerősöm, hogy beesett hozzá egy ügyfél, akivel aznap nem is volt találkozója. Kénytelen volt vele kezet fogni, és beszélni, bár az illető szemmel láthatólag influenzás volt, és egyfolytában azt hajtogatta, hogy „remélem nem fertőzöm meg.” (Akkor meg egyáltalán miért ment oda?!) Persze, az ismerősöm is beteg lett, majd hamarosan az egész családja ágynak dőlt – elsőként gyenge immunrendszerű kisgyereke, akit védeni kell még a széltől is.

Egy másik ismerősöm pici babája komoly műtéten esett át. Vigyázni kellett rá, hogy a kicsi ne kapjon el semmilyen fertőzést. Ismerősöm ezért kérte a rokonokat, hogy csak akkor jöjjenek látogatóba, ha teljesen egészségesek. Volt, aki vérig sértődött ezen...

Nem is értem, ha valaki beteg (és ráadásul fertőző betegsége van), miért nem marad ágyban – a saját és mások egészsége érdekében. Szakorvoshoz, látogatóba vagy máshová nem elég akkor elmenni, ha már meggyógyultunk?!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.