Hogyan kerüljünk ki a válságainkból?
Tragédiák, krízishelyzetek, válság – felgyorsult, állandóan változó világunkban szinte minden család életében jelen vannak
Van, hogy lassan gyűrűznek be mindennapjainkba, de van, hogy villámcsapás- szerűen csapnak le ránk. Alkalmazkodni hozzájuk kötelező, hiszen másképp beleroppannánk. El kell fogadnunk, el kell viselnünk az elkerülhetetlent, s talpra kell tudni állni, s folytatni életünket.
S hogy ebben mi lehet segítségünkre? Következzék néhány megszívlelendő tanács!
• A tragédiákra való reagálásunk nagymértékben függ belső erőnktől, az élethez való bátorságunktól, önismeretünktől. Semmiképpen nem roppanhatunk össze – bármilyen emberfelettinek is tűnik, de tartani kell magunkat – ez a túlélés egyik feltétele.
• Az első sokkhatás után próbáljunk meg megnyugodni, s hideg fejjel felmérni a kialakult helyzetet. Természetesen ez nagyon nehéz feladat, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy cselekedni tudjunk.
• Maradjunk a realitások talaján! Ne nagyítsuk fel a problémákat, kizárólag csak a kész tények számítsanak.
• A rossz dolgokban is próbáljuk megkeresni azt a picinyke jót, amit a magunk javára fordíthatunk.
• Keressünk kapaszkodókat – a barátok, ismerősök, a család összetartó ereje, a szeretet és a bizalom hatalmas erőforrássá válhat.
• Ne szégyelljük elfogadni a segítséget – nem leszünk általa gyengébbek, csak erőt adnak a bajban.
• Beszéljük ki magunkból félelmeinket, aggodalmainkat. A problémák kimondásával sokszor már nem is tűnik olyan kilátástalannak és megoldhatatlannak a baj.
• Vegyük számba lehetőségeinket. Lépésről-lépésre írjunk forgatókönyvet róla, s csak ezután döntsünk melyik a legkivitelezhetőbb közülük.
• Legyünk türelmesek! A kapkodás úgysem vezet sehová. Sokszor az idő minden sebet begyógyít, és minden fájdalmat csillapít.
• Higgyünk abban, hogy mindenre van jó megoldás. Reménykedjünk, hogy a rossz körülmények, a sorscsapások után csak jó jöhet.
• Legyünk aktív részesei a probléma-megoldásnak. A passzivitás ilyen helyzetekben csak mélyíti a bajt.
• Gondoljunk arra, hogy milyen nagy megpróbáltatáson vagyunk túl – majd jussunk el odáig, hogy megtervezzük a jövőt.
• Próbáljuk értelmes dolgokkal elfoglalni magunkat, olyasmivel, ami örömet nyújt. Így képesek leszünk kiszállni a mókuskerékből.
• S végül a legfontosabb: soha ne adjuk fel!! Élni kell, s csak rajtunk áll miképp folytatódik az életünk egy-egy válságos időszak után!
Sok erőt és kitartást kívánok mindenkinek!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6
Advent van
Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.
2022.12.2.
Az értékes festővászon története
A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.
2022.11.29.
Menedék
Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...
2022.11.19.
Uborkaszezon?
A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!
2022.7.22.