Ne adjuk fel!


Haizok Melinda  2015.2.18. 2:40

Életünk számos pillanatában dönthetünk arról, merre is toljuk tovább a szekeret, mivel is szeretnénk igazán foglalkozni.

A média, a tévé, a mindenség egyre azt hirdeti, hogy menj csak az utadon, ne nézz hátra! Lehetőleg közben tiporj el egy-két szál virágot, embert, embereket, teljesen mindegy, van-e még ebben egyáltalán erkölcs vagy tisztesség...


Ezzel még nem is lenne akkora nagy baj, ha közben nem üresednénk ki, s veszítenénk el életünk fontos (ha nem a legfontosabb) érzéseit. Mint az emberség, szeretet, állhatatosság, és még sorolhatnám.
Hova tart a világ?
Mégis mi az, ami a kiüresedés irányába terel bennünket, s észrevétlenül szívja ki belőlünk a szeretetet? Azt, hogy emberek módjára viselkedjünk, s ha már a modern civilizáció részesei vagyunk, ne butuljunk le az állatvilág szintjére! Igen, tudom, ezt teszi velünk a rohanó élet, hogy minden megváltozott, s már nincs annyi idő egymásra, hisz mindenki dolgozik, rohan a semmibe. Nem áll meg, nincsenek szabad percek, még csak egy jót beszélgetni sem. Arra való az internet, meg a facebook, ott majd szépen tudjuk tartani a kapcsolatot. Természetesen mindent lehet, amíg az nem megy lelki világunk kárára, s nem vezet emberi kapcsolataink láthatatlan végéhez.

Ha cikkemre egy kicsit is felkapták a fejüket, kérem, „ne menjenek el szótlanul mellette”! Ha csak egy cseppnyi részével is egyetértenek, ne hagyják, hogy emberi értékeink kialudjanak! Tartsák életben a lángot, mindenáron, minden nehézség közepette! Mert, azt hiszem, ez az igazi kihívás: embernek maradni még akkor is, amikor minden és mindenki más bennünket robotnak, tárgynak néz és szán. Ne álljunk be a sorba, ne nézzük tétlenül, ahogyan a világ felfalja a bennünk rejlő tisztaságot és józanságot!

Kemény lesz a harc, de erre születtünk, s ezért érdemes élni, küzdeni, minden nap.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nemzetközi Nőnap

Kiss Adrienn Éva

Ma van a Nemzetközi Nőnap, melyek hivatalosan 1917-től, Magyarországon pedig 1948 óta tartanak számon.

2017.3.7.    9


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2


Soha ne adjuk fel!

Nagy Erika

Él valahol egy kisrác, aki pár nappal a születése után agyhártyagyulladást kapott. Felépült, de a végtagjait elvesztette.

2016.6.19.    10