Ne adjuk fel!


Haizok Melinda  2015.2.18. 2:40

Életünk számos pillanatában dönthetünk arról, merre is toljuk tovább a szekeret, mivel is szeretnénk igazán foglalkozni.

A média, a tévé, a mindenség egyre azt hirdeti, hogy menj csak az utadon, ne nézz hátra! Lehetőleg közben tiporj el egy-két szál virágot, embert, embereket, teljesen mindegy, van-e még ebben egyáltalán erkölcs vagy tisztesség...


Ezzel még nem is lenne akkora nagy baj, ha közben nem üresednénk ki, s veszítenénk el életünk fontos (ha nem a legfontosabb) érzéseit. Mint az emberség, szeretet, állhatatosság, és még sorolhatnám.
Hova tart a világ?
Mégis mi az, ami a kiüresedés irányába terel bennünket, s észrevétlenül szívja ki belőlünk a szeretetet? Azt, hogy emberek módjára viselkedjünk, s ha már a modern civilizáció részesei vagyunk, ne butuljunk le az állatvilág szintjére! Igen, tudom, ezt teszi velünk a rohanó élet, hogy minden megváltozott, s már nincs annyi idő egymásra, hisz mindenki dolgozik, rohan a semmibe. Nem áll meg, nincsenek szabad percek, még csak egy jót beszélgetni sem. Arra való az internet, meg a facebook, ott majd szépen tudjuk tartani a kapcsolatot. Természetesen mindent lehet, amíg az nem megy lelki világunk kárára, s nem vezet emberi kapcsolataink láthatatlan végéhez.

Ha cikkemre egy kicsit is felkapták a fejüket, kérem, „ne menjenek el szótlanul mellette”! Ha csak egy cseppnyi részével is egyetértenek, ne hagyják, hogy emberi értékeink kialudjanak! Tartsák életben a lángot, mindenáron, minden nehézség közepette! Mert, azt hiszem, ez az igazi kihívás: embernek maradni még akkor is, amikor minden és mindenki más bennünket robotnak, tárgynak néz és szán. Ne álljunk be a sorba, ne nézzük tétlenül, ahogyan a világ felfalja a bennünk rejlő tisztaságot és józanságot!

Kemény lesz a harc, de erre születtünk, s ezért érdemes élni, küzdeni, minden nap.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.   


Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.